Általánosan elfogadott tétel, hogy a drasztikus kiadáscsökkentés után elkerülhetetlen a választási vereség. Logikus feltételezés, csak éppen a tények nem igazolják. Sőt, a megszorítás növeli a kormány újraválasztási esélyeit – legalábbis Nyugat-Európában.

„A politikai közgazdaságtan közhelye, hogy a hiánycsökkentő fiskális intézkedések recesszióhoz vezetnek. Különösen az európai államokkal kapcsolatban elterjedt a nézet, hogy az adóemelést és kiadáscsökkentést foganatosító kormányok elvesztik a választást. Európa kudarcra van ítélve, mert a felelős költségvetési politikát folytató, kiadáscsökkentést végrehajtó kormányok megbuknak, míg a felelőtlenül költekezők hatalmon maradnak, ami viszont a költségvetési problémák további súlyosbodásához vezet” – írja három közgazdász, Alberto Alesina, Dorian Carloni és Giampaolo Lecce a VoxEU.org közgazdasági portálon.

Egyre több elemző figyelmeztet, hogy a globális gazdasági válság könnyen politikai válságba csaphat át. A világ számos országában jelentettek be megszorításokat. Kétséges azonban, hogy a lakosság belenyugszik-e az életszínvonal csökkenésével járó kiadáscsökkentésekbe. Egyelőre nem vehető biztosra, hogy mindenhol sikerül keresztülvinni a reformokat. Nagy kérdés, hogy a görög lakosság belenyugszik-e a megszorításokba, és a franciák is elégedetlenkednek a kiadáscsökkentés miatt. Nem csoda hát, hogy a kormányok, amíg tehetik, halogatják a népszerűségüket erodáló megszorító intézkedések bejelentését.

Az olasz közgazdászok szerint azonban alaptalanok az aggodalmak. Több olyan kutatást idéznek, amelyek cáfolják, hogy a kiadáscsökkentés minden esetben recesszióhoz vezet.

Kutatásukban azonban elsősorban a megszorítások politikai következményeit vizsgálják. Számba veszik az elmúlt negyedszázad nyugat-európai megszorításait, s aztán arra a következtetésre jutnak, hogy a nagy kiadáscsökkentést végrehajtó kormányok meglepő módon népszerűek.

A jelentősebb fiskális kiigazításra kényszerülő nyugat-európai kormányok mindössze 33 százaléka veszítette el a megszorítások utáni választásokat, a drasztikus kiadáscsökkentésre nem kényszerülő kormányoknak viszont 39 százalékát váltották le. Vagyis az elvileg népszerűtlen megszorításokat végrehajtó kormányok nagyobb arányban maradtak hatalomban.

„Nem találtunk rá bizonyítékot, hogy a fiskális kiigazítások növelik a választási vereség esélyét – foglalják össze a szerzők a tanulságokat. – Különösen akkor nem, ha a megszorítást elfogadó kormány a ciklus elején cselekszik a küszöbön álló összeomlás elkerülése érdekében, és intézkedéseit jól kommunikálja.”