Az Egyesült Államok a törvény szigorával igyekszik elejét venni a bűnözésnek. Kritikus kriminológusok szerint a túl kemény ítéletek több kárt okoznak, mint amennyit használnak.
„Az igazságszolgáltatás az Egyesült Államokban szigorúbb, mint bármely más fejlett országban. Csaknem minden századik állampolgár, összesen 2,3-2,4 millió amerikai ül rács mögött. A börtönbüntetésüket töltők aránya ötször akkora, mint Nagy-Britanniában, kilencszer akkora, mint Németországban és tizenkétszer akkora, mint Japánban” – írja az Economist.
Mint arról a Metazin is beszámolt, Amerika a világ messze legelső börtönállama: a Föld lakosságának öt százalékát, a börtönlakóknak viszont egynegyedét adja, és a világ kilencmillió börtönlakója közül több mint kétmillió az Egyesült Államokban él. Az elítélteknek a teljes lakossághoz viszonyított számarányát tekintve az Egyesült Államok megelőzi a nyugati államokat, de még Kínát is.
A rendészetre és a büntetés-végrehajtásra ma – változatlan árakon számolva – négyszer annyit költenek Amerikában, mint huszonöt éve. A börtönök ennek ellenére túlzsúfoltak: az Economist szerint a szövetségi intézményekben 60 százalékkal több elítéltet tartanak fogva, mint ahányra a börtönöket eredetileg tervezték.
A jelenség a szigorú törvényeknek köszönhető. Elég megsérteni a védett fajokra vonatkozó környezetvédelmi előírásokat, elég pénzért továbbadni a receptre felírt ópiumtartalmú fájdalomcsillapítót, és már kattan is a bilincs. Ezek után nem is meglepő, hogy a pitiáner kábítószer-árusok is több év elzárásra számíthatnak.
Az államok felében érvényben van a magyarul némileg félreérthetően három csapásként elhíresült, pontosabb fordításban’három dobás’ elve, amelynek értelmében a többszöri visszaesőknek rendkívül súlyos büntetés jár. Ráadásul nem mindenhol csupán az erőszakos bűncselekményekkel kapcsolatban alkalmazzák, aminek következtében jelenleg is 3700 pitiáner bűnöző tölti életfogytig tartó büntetését – van, aki biciklilopásért.
Kriminológusok szerint a jelenlegi rendszer hibái nyilvánvalóak. A pitiáner bűnözők elzárása nem javítja lényegesen a közbiztonságot, viszont rendkívül drága – elítéltenként akár évi 50 ezer dollár (11 millió forint). Arról nem is beszélve, hogy az erőszakos elkövetőkkel összezárt kisstílű bűnözők gyakran a rács mögött válnak igazán dörzsöltté. Számos szakértő szerint elsősorban nem a szigorú ítéleteknek, hanem a gyors felderítésnek lenne elrettentő ereje.
A rossz gyakorlaton azonban nehéz változtatni. A polgárok ugyanis azt várják a politikusoktól, hogy keményen lépjenek fel a bűnözéssel szemben, és a választáson megbüntetik a kevésbé erélyes megoldást támogató jelölteket és pártokat – még akkor is, ha a szigor többet árt, mint használ.