A bíboros szerint elfogadhatatlan a teremtő tervének kirekesztése az evolúcióból. A hívő paleobiológus leszedi róla a keresztvizet.

Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek világszerte nagy feltűnést keltő cikket jelentetett meg a New York Timesban Tervet találni a természetben címmel.

„II. János Pál pápa – írja a bíboros – 1996-ban azt mondta, hogy az evolúció 'több mint hipotézis'. A neodarwinista dogma védelmezői azóta gyakran hivatkoznak a pápa szavaira. Úgy értelmezik, hogy a római katolikus egyház elfogadja, vagy legalábbis belenyugszik az ő dogmájukba, s az összeegyeztethető a keresztény hittel. A katolikus egyház a földi élet történetének sok részletét a tudományra hagyja ugyan, ám kinyilvánítja, hogy az emberi értelem az ész fényét követve könnyen és tisztán felismeri a célt és tervet a természet világában, beleértve az élővilágot.”

„A közös leszármazás értelmében vett evolúció talán igaz – magyarázza Schönborn –, de nem igaz a neodarwinista értelemben vett evolúció, a véletlenszerű változatok és a természetes kiválasztódás irányítatlan, nem tervezett folyamata.”

Simon Conway Morris cambridge-i paleobiológus szerint a bíboros nem tett nagy szolgálatot a vallásnak ezzel a nyilatkozatával, amelyben kiáll a kreacionizmus mellett. A Frankfurter Allgemeine Zeitungban megjelent (sajnos csak előfizetők számára hozzáférhető)  cikkében azt írja, hogy a természettudósok naponta meghajolnak a természet csodája előtt, ehhez képest az evolúció kreacionista felfogása szánalmasan szegényes.

„És nem csak ez a baj – folytatja Conway Morris. – A kreacionizmus természetfeletti instanciája inkább egy mérnöki tervezőirodához hasonlít, mint a hagyományos teremtő istenhez. De ebben nincs semmi meglepő, mert véleményem szerint egy velejéig technokratikus társadalom teológiai melléktermékével van dolgunk. A kreacionizmus a kontroll-fanatikusok evolucionizmusa.”

Az éles kritikát az teszi különösen érdekessé, hogy a brit természettudós nem tartozik a „dogmatikus neodarwinisták” közé. Tavaly megjelent nagysikerű könyvében, amely Az élet megoldása: Elkerülhetetlen emberi lények egy magányos világegyetemben  címet viseli, épp az olyan tudományos írókkal szállt szembe, mint Stephen Jay Gould, aki az ember megjelenését „kozmikus balesetnek” nevezte.

Conway Morris hitet tesz Mózes első könyve mellett, ha gondolatmenete talán nem is nyeri el a kontroll-fanatikusok tetszését.