Az online portálok, a közösségi oldalak és a keresők egyre több adatot tárolnak rólunk. Az ingyenes tartalomért a privát szféra feladásával fizetünk.
„A Wall Street Journal átfogó tanulmányából kiderül, hogy az internetes felhasználók megfigyelése sokkal általánosabb és alaposabb, mint hinnénk” – foglalja össze Julia Angwin internetguru a New York-i napilap felmérését.
A Wall Street Journal az 50 leglátogatottabb amerikai portált vizsgálta. Kiderült, hogy a félszáz oldal összesen 3180 különböző fájlt (többnyire ’sütit’, cookie-t) helyezett el a felhasználók számítógépén. Az ötven vezető portál közül kizárólag a Wikipedia nem használt információgyűjtő programokat.
A kis információcsomagok rögzítik a felhasználó által látogatott oldalak címét, a kereséseket, sőt, a fejlettebbek azt is, hogy egy adott oldalon hogyan mozgatja az egeret, és mire kattint. Az internetes olvasási és vásárlási szokásokból könnyen következtetni lehet a felhasználó anyagi helyzetére, hobbijára, ízlésére, sőt gyakran még egészségi állapotára is. A Google még a Gmailen küldött e-mailek szövegét is átfésüli a felhasználóra vonatkozó információkra vadászva.
Mivel a fájlok a számítógépek IP-címét, irányítószámát, nemét, családi állapotát is tárolják, az anonimitás nem garantált: a felhasználók könnyen beazonosíthatók, ami a bírálók szerint visszaélésekhez vezethet. A jogi gyakorlat is homályos, nem lehet tudni, hogy pontosan mire és milyen formában használhatók a felhasználókról összegyűjtött információk.
Az összegyűjtött információt felhasználó – vagy eladó – tartalomszolgáltatók azzal védekeznek, hogy pusztán a személyre szabott reklámok elhelyezését segítik elő. A hirdetők és a felhasználók egyaránt azzal járnak a legjobban, ha a reklámok a potenciális vásárlókat érik el: a fogyást elősegítő szereket áruló cégek hirdetései azokat, akik elhízással kapcsolatos információt böngésznek, az autószalonoké pedig az autós oldalak olvasóit.
„Az interneten magánéletünk feladásával fizetünk a tartalmakért” – vonja le a következtetést Angwin. Még ha a szolgáltatók nem élnek is vissza az összegyűjtött információval, az internetes oldalakat szörfölve folyamatosan szembesülnünk kell vele, hogy minden kattintásunkat és keresésünket figyelik és elemzik. A nagy keresőmotorok, az online vásárlások és a közösségi oldalak korában megszűnik a magánéletet és a nyilvánosságot elválasztó határvonal.