A konzervatívok megtiltanák, hogy mecset épüljön New Yorkban, a 2001. szeptember 11-i terrortámadás színhelyének közelében, a liberálisok megengednék. Mindketten a fundamentalisták elleni harc jegyében.

„A dán karikatúra-botrány, a svájci minaret-ügy és a francia burka-vita után Amerikát is elérte az iszlámmal kapcsolatos polémia” – foglalja össze Shadanand Dhume Ázsia-szakértő az egykori Világkereskedelmi Központ közelébe tervezett mecset körüli vitát a YaleGlobal online magazinban.

Amerika közvéleményét megosztja a szeptember 11-i emlékhelytől mindössze 180 méterre tervezett Park 51 nevű, tizenhárom emeletes mecset és iszlám kulturális központ terve. Az amerikaiak hetven, a New York-iak hatvan százaléka ellenzi az iszlám központ megépítését.

A konzervatívok a terrortámadás áldozatainak emlékét meggyalázó, ízléstelen provokációnak tekintik az iszlámnak a keresztény világban történő térhódítására utaló projektet. Newt Gingrich például kijelentette, hogy a mecset megépítése ugyanolyan kegyeletsértő lenne, mintha a nácik feliratot helyeznének el a washingtoni Holokauszt Múzeum előtt, vagy japán emlékhely nyílna Pearl Harbourban. A tekintélyes republikánus politikus azt is kifejtette, hogy amíg az iszlám országok nem tolerálják a keresztény és a zsidó felekezetet, addig Amerikának sem kell engedékenynek lennie velük szemben. Sarah Palin volt alelnök-jelölt arra kérte a „békés moszlimokat”, hogy maguk is ítéljék el „az Amerikát szíven döfő” kezdeményezést. A jobboldal szerint a mecset építői sok tekintetben a radikális iszlám képviselőinek nézeteit vallják.

A liberálisok viszont az állam és az egyház szétválasztásának nevében ellenzik, hogy a kormány beleavatkozzon a magánpénzből felépítendő vallási intézmény ügyébe, és ezzel diszkriminálja az amerikai iszlámhívőket. Barack Obama is ebben a szellemben nyilatkozott, bár egy nappal később óvatosan arra utalt, hogy ha nem is törvénytelen, a jó ízlést valóban sértheti a mecset.

A liberálisok azonban nemcsak elvi okokból támogatják a mecset tervét. Mint William Dalrymple brit történész-író a New York Times hasábjain kifejti, a mecset építői a vallási megbékélés és a kultúrák közötti párbeszéd hívei. Emlékeztet rá, hogy az iszlám nem egységes vallás, és a radikális iszlamista kisebbség miatt ugyanúgy nem büntethetők a békés moszlimok, ahogyan nem kérhető számon a bostoni katolikusokon az ír katolikusok által elkövetett erőszak, vagy az ortodox keresztényeken a szerb ortodoxokhoz kötődő mészárlások.

Sőt, a mecset építői az erőszakot elítélő, békés szúfi irányzat hívei. Dalrymple kifejti, hogy az iszlamista terroristák által ellenségnek és célpontnak tekintett szúfik a Nyugat természetes szövetségesei az iszlamista radikalizmus elleni harcban.

Amiből az következik, hogy a mecset betiltása lenne az iszlamizmus igazi győzelme. Hiszen ezzel Amerika a vallási toleranciát elutasító iszlám országokhoz válna hasonlóvá, ahelyett, hogy a mérsékelt iszlámot erősítené a Nyugatot már most is keresztes háborúval vádoló fundamentalista radikálisokkal szemben.