Sokan tartanak tőle, hogy az online kapcsolattartás a hús-vér barátságok rovására megy. Az aggodalmak alaptalanok: az internetes közösségi oldalak erősítik a közösségi szellemet. Különösen a fiatalok körében.
„Az internet kritikusai – ahogyan egykor a városok terjeszkedésének, és a telefon illetve a gépkocsi elterjedésének bírálói – a közösségi élet megszűnésétől tartanak. Attól félnek, hogy az internetes virtuális közösségek népszerűségével egyenes arányban csökken a hagyományos közösségi élet: kevesebbet járunk kávéházba, parkba és kocsmába” – állapítja meg Aleks Krotoski publicista a brit RSA kutatóintézet portálján.
A Metazin is beszámolt az online közösségi oldalak társadalmi hatásával kapcsolatos aggodalmakról. Egyebek között arról, hogy alaptalan az az optimizmus, amely az internettől remélte a digitális demokrácia és a civil kurázsi megerősítését. Az online közösség ugyanis többnyire a semmitmondó nárcisták fóruma. Azonfelül nem is mozgósít új közéleti szereplőket, mert az online civil és politikai közéletben résztvevők zöme offline is aktív. Ami pedig a demokráciát illeti, nem csak hívei, de ellenségei is kihasználhatják az új technika által nyújtott lehetőségeket.
A bírálók szerint a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a virtuális közösségek hatására a hagyományos közösségek meggyengülhetnek. Robert Putnam tekintélyes amerikai politológus több művében amellett érvel, hogy a modern technika individualizáló hatású: a polgárok közéleti aktivitása csökken, a begubózás pedig roncsolja a társadalom szövetét. Ha a Facebookon úgyis állandó kapcsolatban vagyunk barátainkkal, nem fogjuk szükségét érezni az aktív civil szerepvállalásnak.
Krotoski elismeri, hogy vannak aggasztó jelek: egyre kevesebben mennek el szavazni, csökken a lakóközösségek és a többi hagyományos közösség jelentősége. A közösségi aktivitás azonban nem vész el, csak átalakul. A régen csak személyesen intézhető ügyek egy része ma telefonon és az interneten is megoldható, de ettől nem esik szét a társadalom.
Krotoski utal Barry Wellman és Keith Hampton szociológusok kutatására, amelyből az derül ki, hogy az online hálózatok erősítik az offline közéletben való részvételi hajlandóságot. A kutatók által vizsgált torontói elővárosra jellemző volt az is, hogy az interneten kötött ismeretségeket személyes találkozások követték, vagyis az online közösségi élet hatására nem csökkent, hanem nőtt a barátok és az ismerősök száma.
Az internet társadalmi hatásait vizsgáló tudósok figyelmét gyakran elkerüli, hogy a fiatalok számára egészen más jelentősége van az online kapcsolattartásnak – teszi hozzá Krotoski. Számukra a barátságnak természetes része a közösségi oldalakon folytatott beszélgetés, az SMS-ezés, az e-mailezés, a fényképek megosztása és egymás blogjainak olvasása. Aki az online bandázásból kimarad, annak aligha lesznek hús-vér barátai.