Hála az internetnek, a fejlett országokban terjedő oltásellenes babona a harmadik világot is megfertőzte. Mivel ott eleve kevesebben jutnak hozzá a fontos vakcinákhoz, az ostoba elméletek életveszélyesek.

„Szégyen, hogy a fejlett világ polgárai, akiket a fertőzések nem fenyegetnek, veszélybe sodorják a szegény országok lakóinak életét” – olvassuk a Guardianben.

A védőoltásokkal kapcsolatos összeesküvés-elméletek nem új keletűek. Már Edward Jenner, a himlőoltás feltalálója is a karikaturisták célpontja volt, amikor enyhe lefolyású tehénhimlővel fertőzött meg embereket, akik aztán immúnissá váltak a feketehimlővel szemben. Angliában a 19. század közepén valóságos mozgalom indult a himlőoltás ellen. Sikerült is lebeszélni az embereket a hatásos megelőzésről, és másfélezren haltak meg himlőben.

A korai félelmek még érthetőek, hiszen Jenner javaslata valóban nagyon szokatlan volt. A babonák azonban két évszázad elmúltával is megmaradtak. Sőt, a fejlett országokban egyre többen támogatják a védőoltás-ellenes mozgalmakat. Mivel az ostoba hóbort a többséget nem fertőzte meg, a gyerekek zöme megkapja az oltásokat, így nem tör ki pusztító járvány.

A szegény országokban azonban egészen más a helyzet. Az internet révén Afrikába, Ázsiába és Dél-Amerikába is eljut a nyugati vakcinaellenes-szekták híre, és hivatkozási alapként szolgál a helyi tudománytalan babonák szószólói számára.

Az angolszász világban az MMR-oltással kapcsolatban terjedő aggályok miatt Dél-Afrikában sok szülő nem oltatta be a gyerekét. Közel hétezren fertőződtek meg kanyaróban, és több százan meghaltak. Indiában már a kormányt is megfertőzte a babona: felfüggesztették a HIB-fertőzés elleni oltást, annak ellenére, hogy a betegség évente kétszázezer indiai gyermek életét követeli.

A közveszélyes babonák ellen rendkívül nehéz felvilágosítással harcolni, hiszen a harmadik világban a baj forrása egyre inkább a túlinformáltság: a fejlett világban terjedő elméletek határokon átívelő terjedése. Heidi Larson, az Imperial College London vakcinakutató-központjának igazgatója kutatással igazolta, hogy az ember sokkal fogékonyabb a rémhírekre, mint a cáfolatukra. Indiában például pánikot keltett a hír, hogy a HPV elleni oltás után egy nappal négy fiatal lány meghalt. Az, hogy ketten autóbalesetben, a harmadik kígyómarástól, a negyedik pedig kútba zuhanva vesztette életét, már nem jutott el az emberekhez.

Humanitárius szervezetek ezért újabban nem pusztán a józan észre, hanem a büszkeségre is próbálnak hatni. Azt szorgalmazzák, hogy a fejlődő országok helyi vezetői és tekintélyei indítsanak népi kezdeményezéseket az oltások mellett. A hiúság talán többeket megmozgat, mint a józan ész.