Kétfajta közgazdász létezik: az egyik nem tudja, hogyan alakul majd a kamatláb. A másik nem tudja, hogy nem tudja. Szilveszteri közgazdászhumor.

Hogy csökkentsük a bankcsőd kockázatát? –­ teszi fel a kérdést saját honlapján David Wildasin, a Kentucky Egyetem közgazdász professzora, és a válaszért a távoli múltba tekint vissza, mivelhogy romlatlan őseink még sok mindent jobban tudtak minálunk.

Nos, Niccolò dei Conti, a híres itáliai utazó, aki áttért a muzulmán hitre, és a 15. század első felében sokfelé megfordult az Indiai-óceán térségében, tanulságos történettel szolgál a korabeli jávaiak körében dívó adósságkezelési módszerekről. Elvben a törleszteni képtelen adós automatikusan a hitelező rabszolgájává vált. Manapság ez az út nem járható, viszont akkoriban sem mindig vezetett az adósság törlesztéséhez. Volt azonban egy elterjedt szokás, melynek révén az adós elkerülhette a sanyarú rabszolgasorsot, és mégis remény támadt a tartozás visszafizetésére. A fizetésképtelen ügyfél kardot rántott, és lekaszabolt boldog-boldogtalant, aki csak az útjába került. Eladdig természetesen, amíg jobb vívóra nem akadt, aki viszont őt nyársalta fel. E pillanatban a hitelező máris keresettel fordulhatott a bírósághoz, mondván, hogy valaki megölte az adósát. A bíróság pedig annak rendje s módja szerint a tartozás megfizetésére kötelezte a gyilkost. A módszer igazolja a közgazdaságtan alaptételét, hogy még a reménytelennek tetsző helyzetekből is van kiút.

Wildasin professzortól azt is megtudjuk, mely tizennégy ok folytán nem nyert az Úristen tanári kinevezést egyetlen tudományegyetemen sem.

1.      Egyetlenegy jelentős publikációt tud felmutatni.

2.      Az is óhéberül van.

3.      Nincsenek benne lábjegyzetek.

4.      Nem elismert szakfolyóiratban tette közzé.

5.      Egyesek kétségbe vonják, hogy egyedül írta.

6.      Tény, hogy megteremtette a világot, de azóta nem alkotott semmit.

7.       Felfedezéseit a tudományos közösség nem tudta laboratóriumi körülmények között megismételni.

8.      Az etikai bizottság engedélye nélkül végzett humán kísérletet.

9.      Amikor a kísérlet eredménye negatív volt, megpróbálta árvíz útján eltüntetni a nyomokat, a félresikerült kísérleti egyedekkel együtt.

10.   Alig jelent meg az óráin, ehelyett meghagyta a tanítványainak, hogy olvassák el a Könyvet.

11.   Egyes panaszosok szerint részben a fiával tartatta meg az óráit.

12.   Első két tanítványát kirúgta.

13.   Rendszertelen időközönként tartott fogadóórát, olykor egy hegycsúcson.

14.   Jóllehet alig tíz vizsgakövetelményt támasztott, a legtöbb tanítvány azokat sem tudja teljesíteni.

A fenti 14 pont a számtalan tudományos honlap bármelyikén megjelenhetett volna. Csak közgazdászvicc-honlap is bőséggel akad. Íme egy példa a Workjoke honlap közgazdasági fejezetéből. Egy férfi léggömb-utazásra fizet be a falusi vásárban, a léggömböt elsodorja a hirtelen támadt szélvihar, a férfinak fogalma sincs róla, hová, és balszerencséjére pont egy közgazdásztól kér útbaigazítást.

– Bocsánat uram! Meg tudná mondani, hol vagyok?

– Egy leeresztett léggömb kosarában, öt méterre a földfelszín fölött.

– Maga nyilván közgazdász! – állapítja meg a léghajótörött.

– Miből jött rá? – hüledezik a járókelő.

– Abból, hogy válasza elméletileg hibátlan, s egyben tökéletesen hasznavehetetlen.

– Maga viszont nyilván vállalatvezető! – hasít a felismerés a járókelőbe.

– Honnan jött rá? – ámul el a szerencsétlenül járt légi kiránduló.

– Kiváló rálátása van a dolgokra, mégsem tudja, hol van, de azt sem, hogy merre tart. Ráadásul ugyanott tart, ahol találkozásunk előtt, mégis azt gondolja, hogy az egész az én hibám.

A Metazin szerkesztői baleset- és közgazdászmentes léghajózást kívánnak az olvasónak az újévben.