Egy spanyol orvost műhibával vádolnak. A sajtó beszámol az esetről. Az orvos megnyeri a pert, és tisztázza magát a vádak alól. A Google azonban továbbra is listázza az alaptalan vádakat tartalmazó újságcikket. Ezért most az orvos jogorvoslatot kér.

„A Google és a spanyol adatvédelmi hivatal pereskedése rávilágít, hogy mekkora is a tétje a személyiségi jogok online közegben történő védelmével kapcsolatos vitának” – olvassuk a Wall Street Journalben.

Az El País 1991-ben közölt egy cikket a plasztikai műtétek kockázatairól. Beszámolójában említést tett egy fiatal lány esetéről, aki Hugo Guidotti Russo sebész kése alá feküdt, ám a műtét nem sikerült. A lány feljelentést tett, az orvost őrizetbe vették.

Guidotti Russo később a per során tisztázta magát a vádak alól. Ám jó húsz évvel az eset után az inkrimináló cikk, amely még a bírósági ítélet előtt született, továbbra is elérhető a Google-lal. Ha a sebész nevét beütjük a keresőbe, előkelő helyen, az első oldalon jelenik meg az 1991-es írás.

A sebész ezt természetesen nehezményezi, hiszen az internethasználóban rossz benyomást kelthet a bíróság által alaptalannak ítélt vád. Guidotti Russo ezért szeretné elérni, hogy a Google törölje a cikket az adatbázisából. A Spanyol Adatvédelmi Hivatal fel is szólította az internetóriást adatbázisa módosítására.

A Google viszont ellenáll és a bírósághoz fordul, mondván, ő csak linket helyez el az eredeti cikkre, amelynek tartalmáért nem felelős. Csak akkor lenne hajlandó eltávolítani a találatok közül a kifogásolt hivatkozást, ha annak tartalma törvénysértő lenne, például rasszista, pornográf vagy szerzői jogokat sértő oldalra mutatna. Erről azonban jelen esetben nincs szó.

Az El País a spanyol sajtótörvény értelmében nem kötelezhető rá, hogy törölje az eredeti cikket. Már csak azért sem, mivel nem állított valótlanságot, amikor beszámolt az orvos őrizetbe vételéről és perbe fogásáról. Arról pedig nem tehet, hogy a Google keresőjében az első cikk jelenik meg előkelő helyen, és nem a per kimeneteléről szóló írás.

Az eset máris uniós hullámokat kavart: az ügyet tárgyaló spanyol bíróság a luxemburgi székhelyű Európai Bírósághoz fordult jogi tanácsért. Az Unió elavult, még az internet elterjedése előtt elfogadott adatvédelmi szabályozásának reformja a közeljövőben esedékes, és a Wall Street Journal szerint az eset befolyásolhatja az új szabályokat.

Elképzelhető, hogy az Unió valamilyen módon szigorítani fogja azokat az előírásokat, amelyeknek keretében a tartalomszolgáltatók és az internetes keresők a személyes adatokat tárolhatják. Viviane Reding, az EU alapjogi biztosa máris olyan javaslat kidolgozásán munkálkodik, amely biztosítaná a feledéshez való jogot, vagyis lehetővé tenné, hogy töröltethessük az internetről a ránk vonatkozó, idejét múlt, magánjellegű információkat.

A szabályok kidolgozása azonban korántsem egyszerű. Mint azt a Wall Street Journalnek nyilatkozó Richard Thomas brit adatvédelmi szakértő megjegyezte, nem lesz könnyű elválasztani az idejétmúlt magánjellegű információt a közérdekű adattól. Vajon a személyiségi jogokra hivatkozva a jövőben majd a bűnözők is töröltethetik a múltjukkal foglalkozó kínos beszámolókat?