„Az urbánus élet lényegénél fogva ellentétes az ökológiai szemlélettel. Ha a társadalom valóban radikális fordulatot vesz, és komolyan gondolja a fenntarthatóságot, akkor búcsút mondhatunk a mobilitásnak, a légi közlekedésnek, a kapitalista jólétnek, a jól fűtött otthonnak, a meleg zuhanynak” – olvassuk Johan Schloemann cikkét a Süddeutsche Zeitungban.

A fukusimai atomkatasztrófa után világszerte kiújultak az atomenergia-ellenes félelmek. A közhangulat változását jól mutatja, hogy március végén Baden-Württerberg tartományban a reaktorok bezárását követelő Zöldek a szavazatok 24 százalékát szerezték meg a helyi választáson. Április elején pedig a zürichi választáson szerepeltek jól a környezetvédők.

Mi lesz, ha a félelmek nyomában tényleg általánossá válik a környezettudatosság? – kérdezi Schloemann. Ha az emberek lemondanak például a fényűző és benzinfaló sportkocsikról, akkor a stuttgarti Porsche-gyár alighanem lehúzhatja a rolót, és 7500 dolgozó kerül az utcára. Vajon mit szólnának mindehhez a környezettudatos szavazók és a tartomány leendő zöld miniszterelnöke? És mi lenne Baden-Württenberggel a százezer embert foglalkoztató, és jelentős adókat fizető vegyipar nélkül?

Aligha kell azonban attól tartanunk, hogy az atomfrász átalakítja a gondolkodásmódot – véli Schloemann. A környezettudatos választók ugyanis képmutatók: a fenntarthatóságért hajlandók ugyan bioélelmiszereket venni, ám azt már nem szeretnék, ha a környezetszennyező csomagológyár bezárna. Az energiatakarékosság világnapján fél órára kikapcsolják az elektronikus készülékeket, ám tartósan nem hajlandók lemondani a modern élet kényelmeiről. A Zöldeket pedig részben lelkifurdalásból támogatják.

Az viszont nem kizárt, hogy a piac láthatatlan keze, a világ gazdaságainak növekvő energiaigénye miatt mégiscsak változásokat indíthat el. A bécsi Falter magazin szerint bár egyre többen fordulnak a zöld szervezetekhez azt tudakolva, hogyan élhetnének energiatakarékosabban, életmódváltásra, igazi zöld fordulatra csak akkor van remény, ha a kormány jelentősen megemeli az áram árát. Erre azonban talán nem is lesz szükség, hiszen a fukusimai baleset hatására nőtt a piaci bizonytalanság, és az áram állami beavatkozás nélkül is drágul.

Az alternatív energiaforrások csak hosszú évtizedek múlva lesznek képesek kiváltani az atomerőműveket. Ám ha addig is sokkal drágább lesz az áram, akkor sokan fognak áttérni környezettudatos életvitelre. Igaz, nem meggyőződésből, hanem kényszerből.