„Nyugaton ekkora erkölcsi botrányok nyomán nem maradhatna helyén kormány. Itt semmilyen megrökönyödést sem keltenek, és hamar feledésbe is merülnek, mert háttérbe szorítja őket a következő botrány híre” – írja Rian Malan dél-afrikai író a Bookforum webmagazinban.
A korrupció általános meggyőződés szerint sokkal elterjedtebb, mint a fehér fajüldöző rendszer idején volt. A Bookforum könyvismertető portál a korrupciós ügyekkel foglalkozó három könyv recenziójához festi fel a hátteret.
Malan valóságos remekműnek tartja R. W. Johnson Dél-Afrika szép új világa című könyvét, amely, mint a címéből is sejthető, igen borús képet fest az elmúlt másfél évtized történetéről.
Johnsonról és művéről a könyv megjelenése óta eltelt két évben szinte csak elmarasztaló bírálatok jelentek meg a brit sajtóban, talán még a Magyarországon is ismert dél-afrikai íróé, André Brinké volt mind közül a legmérsékeltebb. Brink szerint Johnson egyoldalúan a rossz jelenségekre koncentrál.
Malan megjegyzi, hogy Johnsont régóta nem szenvedheti a baloldal, sőt, rasszistának is szokták minősíteni, mert kritizálni merészelte a fekete bőrű kormányzatot. Márpedig Malan úgy látja, hogy Johnsonnak igaza van, Dél-Afrika már-már feltartóztathatatlanul halad a szakadék felé.
Mint a Metazinban is olvasható volt, az egykori afrikai szabadságharcosok a kormányzás terén már nem voltak oly sikeresek, mint a háborúban, és előbb-utóbb vagy megbuktak, vagy korrupt rendszereket hoztak létre, amelyek zsákutcába vezették országukat. A legendás Mandela elnök híres „szivárvány társadalma” szép jelszó volt, de az is maradt. A valódi hatalmat nem ő, hanem későbbi utóda, Tabo Mbeki gyakorolta, aki, bár maga nem volt korrupt, bukásáig szakadatlanul mentegette a korrupt vezetőket. Csak az volt a feltétel, hogy támogassák az ő egyszemélyi hatalmát.
Az egykori szabadságharcos egyúttal a globalizált rendszer elleni küzdelem szószólójának képzelte magát, és ebben a törekvésében odáig ment, hogy támogatta egy másik volt szabadságharcos, a tömeggyilkos diktátorrá vált zimbabwei elnök, Robert Mugabe személyét és politikáját. Zimbabwe tragikus hanyatlásáról szól Peter Godwin sokatmondó című könyve, A félelem, amelyről Malan azt írja, hogy szívszorongató élmény.
Annál rosszabb véleménye van Stephen Chan londoni Afrika-szakértő Dél-Afrika: Régi hűtlenségek és új csalárdságok című könyvéről, amely egykori hősi múltjukkal mentegeti Mbekit és Mugabét. Mbekit egyébként sikeres közvetítőnek mutatja be Zimbabwe ügyében. Az erőszakkal elcsalt elnökválasztást követő megállapodás óra Mugabe ismét ellenzékiekkel töltötte meg az amúgy is zsúfolt börtönöket, legutóbb például azért záratott be ellenzékieket, mert a tunéziai forradalom képeit nézték videón. Malan reméli, hogy ezek a hírek keserű kijózanító hatással lesznek Chanra.