Figyelmeztetés
  • JUser: :_load: Nem tölthető be a következő azonosítószámú felhasználó: 720

A sokkterápia fordított bolsevizmus

2005. augusztus 18.

Húsz évvel a peresztrojka meghirdetése után Mihail Gorbacsov fordított bolsevizmusnak nevezi a sokkterápiát. Oroszország mellett Amerikát és Kínát is ellátja tanácsokkal.

Húsz évvel a peresztrojka meghirdetése után Mihail Gorbacsov fordított bolsevizmusnak nevezi a sokkterápiát. Oroszország mellett Amerikát és Kínát is ellátja tanácsokkal.

Mihail Gorbacsov húsz éve hirdette meg a peresztrojka és glasznoszty irányelveit. Egy ebből az alkalomból adott interjúban mérleget von.

A peresztrojka fő érdemének azt tartja, hogy véget vetett a félelemnek és az elnyomásnak. Lehetővé tette a hidegháború lezárását, az 1989-es átmenetet, és „kitárta a kapukat a globalizáció előtt”.

A Szovjet Kommunista Párt hajdani főtitkára elismeri, hogy Oroszország jelenlegi állapotáért részben a megkésett decentralizáció a felelős. „Eredetileg úgy képzeltem, hogy a peresztrojka harminc év alatt bontakozik ki.”

De a késlekedésnél is nagyobb kárt okoztak szerinte a később, már az ő ideje után bevezetett, túlságosan gyors reformok. „Például a piacgazdaság átmenet nélküli megvalósítására irányuló katasztrofális jelcini sokkterápia. A sokkterápia fordított bolsevizmus, amellyel Jelcinnek nem sikerült felszámolnia a kommunizmust, viszont romba döntötte az országot.”

„Jelcin fékevesztett decentralizációja nem a demokráciát erősítette, hanem a regionális feudalizmushoz vezetett.” Gorbacsov ezért üdvözli Putyinnak a helyi vezetők letörésére, a központi hatalom megerősítésére irányuló törekvését.

„Oroszország egy hatalmas állam, amely sosem lehet teljesen decentralizált.” A szegénységet például csak központi intézkedésekkel lehet felszámolni. A gazdaság átalakítása is csak állami beavatkozással valósítható meg.

Az orosz exelnök nem fukarkodik a tanácsokkal. A „győzelmi- és felsőbbrendűségi komplexusban szenvedő” Egyesült Államoknak a „globális érdekeket a nemzeti elé helyező” gorbacsovi reformokat javasol: „Most, az iraki háború kapcsán már kezdik felismerni, hogy a világot nem lehet egy központból irányítani. Amerikának is szüksége lenne egy peresztrojkára.”

Kínát elmarasztalja a nagy szegénység és a politikai szabadság hiánya miatt, de bíztató jeleket is lát. „A kínai hatóságok egészen az elmúlt évekig nem engedélyezték könyveim kiadását, de most már nem gördítenek akadályt a megjelenésük elé. Ez is mutatja, hogy valami megindult.”

A kínai vezetés tudja, hogy nem szabad kapkodni. A reformokat csak lassan, lépésről lépésre lehet bevezetni. Nyilván a félreértések elkerülése végett vártak Gorbacsov könyveinek kiadásával is olyan sokáig.