Milyen állapotban van a Föld ökoszisztémája? Melyek a legégetőbb problémák? Mi a teendő? Erről vitatkoznak a harsány és halvány zöldek.
Carl Pope, a Sierra Club igazgatója és Björn Lomborg, a „szkeptikus környezetvédő” többfordulós levélváltását közölte nemrég a Foreign Policy. A két neves környezetvédő a környezetszennyezés mértékéről és a legsürgősebb teendőkről vitatkozott.
Pope szerint a „a világot veszély fenyegeti”. Az ENSZ Millennium Ecosystem Assessment csoportjának adatait és a CIA egy jelentését idézi. Az ivóvíz hiánycikké válik a következő évtizedben. Jelentősen növekszik az éhezők száma. A levegő egyre szennyezettebb lesz a széntüzelésű erőművek és a benzinüzemű autók miatt. A higanyszennyezés mind több gyermek egészségét veszélyezteti.
Pedig ismertek és nem is olyan bonyolultak a megoldások mindezekre a problémákra – véli Pope. – Némi odafigyeléssel és a korszerű, környezetbarát technológiák segítségével jelentősen csökkenteni lehetne a károsanyag-kibocsátást.
Lomborg viszont egyáltalán nem látja tragikusnak a környezet állapotát: „Sosem volt még ilyen jó a helyzet, és valószínűleg a jövőben még jobb lesz” – írja válaszlevelében.
Ő is a Millennium Ecosystem Assessmentre hivatkozik, de más számokat vesz elő. Nem tagadja, hogy a Pope által idézett adatok valóban riasztóak, de arra hívja fel a figyelmet, hogy más adatok szerint a hosszabb távú folyamatok nagyon is bíztatóak.
Az elmúlt száz év során megduplázódott a várható élettartam. 1950-ben az emberiség fele számított alultápláltnak, ma csak 17 százalék. 1970 óta 30 százalékról 80 százalékra emelkedett a megfelelő ivóvízhez hozzájutó emberek aránya. S a fejlett országokban ma tisztább a levegő, mint régen. Londonban például a középkor óta nem volt ennyire tiszta.
Lomborg egyetért Pope-pal abban, hogy egyszerű és olcsó megoldásokkal bőven lehetne javítani a helyzeten. De éppen ezért nem a rendkívül drága, modern technológiai fejlesztésekre kellene koncentrálni.
„Csak a gazdagok engedhetik meg maguknak, hogy a környezettel törődjenek” – érvel Lomborg. – A szegény országokban először a nyomoron kell úrrá lenni. „A megoldás nem környezetvédelmi, hanem gazdasági.”
A gazdasági növekedésen múlik például, hogy ne trágyával fűtsék a kunyhókat. Ez ugyanis a légszennyezés legveszélyesebb formája. Évente 2,8 millió emberéletet követel, közel annyit, mint az AIDS.
Egy napelem árából negyvenöt tűzhelyet lehet venni. Ezzel sokkal nagyobb szolgálatot teszünk az embereknek és a környezetnek egyaránt.