Éljen az új urbánus értékrend, amely szerint az autóval közlekedők korlátolt bugrisok, és amelynek jegyében a városi biciklizők haladó szektája egyre nagyobb befolyásra tesz szert – olvassuk Will Doig beszámolóját a Salon webmagazinban.

Az elmúlt évtizedben Amerika számos nagyvárosában ismét divatba jött a kerékpározás. New Yorkban, Bostonban, Philadelphiában, Washingtonban és Chicagóban egyre több a bicikliút és a biciklista. Becslések szerint a keleti parti városokban tíz év alatt megduplázódott a kerékpárosok száma.

A biciklizés népszerűségével új kulturális és társadalmi problémák vetődnek fel. A kerékpározás terjedése szorosan összefügg a dzsentrifikációval. A biciklizés leginkább a fiatal feltörekvő középosztálybeliek körében népszerű. A felkapottá (és a kevésbé tehetősek számára nehezen megfizethetővé) váló városrészekben a feltörekvő fiatal beköltözők szembekerülnek az „őslakosokkal”, akik nem feltétlenül örülnek a kerékpárutaknak és lakókörnyezetük átalakulásának.

A kerékpárosokkal szembeni közhangulat éleződését jól mutatja, hogy újabban a rendőrség előszeretettel bírságolja őket apróbb szabálysértésekért, New Yorkban pedig már gyorshajtásért is.

A biciklisekkel szembeni ellenérzés legalábbis részben jogos – véli Doig. A kerékpárosok többsége környezettudatos gondolkodású, és nézeteit másokra is rá akarja erőltetni. Azt gondolják, hogy az életformájuk előnyt élvez másokéval, elsősorban az autósokéval szemben. Sokan ezért arisztokratizmussal vádolják őket. Mások azt is a szemükre vetik, hogy nincsenek tekintettel a városközponttól távoli, szegényebb környéken élők érdekeire, akiknek nincs is lehetőségük biciklivel járni. Egy republikánus politikus egyenesen a személyes szabadság korlátozásával vádolta a környezetbarát életforma agresszív terjesztőit.

És ez mindaddig nem is fog változni, amíg a biciklisták le nem szállnak az elitizmus és az önelégültség magas lováról – véli Doig, aki elismeri, ő is kerékpárral jár.