„Vajon az illendőség vallásos kikövetelése szól-e másról, mint a férfiaknak a női test fölötti uralmáról? Az izraeli példák alapján kijelenthetjük, hogy nem” – írja Dov Linzer amerikai ortodox rabbi a New York Timesban.

Mint arról a Metazin is beszámolt, az izraeli zsidók alig tíz százalékát kitevő ultraortodoxok és a szekuláris többség közötti feszültség egyre élesebbé vált az elmúlt években. Az ultraortodoxok számos kiváltságot élveznek, ráadásul megpróbálják ráerőltetni vallási nézeteiket a világi zsidókra.

Decemberben nagy felháborodást váltott ki a világiakban, hogy egy ultraortodox férfi becsmérelt és leköpött egy nyolcéves kislányt, aki szerinte túl kihívóan öltözködött (pedig a kislány az iskola hosszú ujjú felsőjét és hosszú szoknyáját viselte).

Linzer cikkében arra mutat rá, hogy a Talmud és a többi vallási forrás nem tartalmaz olyan előírásokat, amelyeket az ultraortodoxok számon kérnek az embereken. Igaz ugyan, hogy a vallás férfitól és nőtől egyaránt szerény öltözetet követel meg, ám ez nem jelenti, hogy a nőket tetőtől talpig el kellene takarni. Ráadásul a vallási szövegek azt is kimondják, hogy a férfiak maguk felelősek bűnös gondolataikért.

Hiába hivatkoznak a nők iránti tiszteletre (mondván, hogy a női test megmutatása szexuális tárgyként állítaná be a nőket), a szigorú öltözködési szabályok támogatói valójában uralmuk alá akarják hajtani az asszonyokat.

Ráadásul, teszi hozzá Linzer, az ultraortodox szemlélet azt sugallja, hogy egy kivillanó női boka vagy csukló szükségképpen szexuális izgalmat kelt. Vajon mi ez, ha nem a nők szexuális tárgyként való szemlélete?

Különösen abszurd és beteges, amikor mindezt egy nyolcéves lányon kérik számon, hiszen az eljárás azt feltételezi, hogy az illető ultraortodox férfiban vágyat keltett a kislány, és ráadásul mindezért a hosszú ruhát viselő gyerek a felelős.

Vajon legközelebb a nők nyilvános kézmosása vagy a kertben kiterített női ruhák miatt kelnek majd ki magukból az ultraortodoxok? – kérdezi Linzer.

Bár a kormány határozottan kiállt a női egyenjogúság mellett, mégsem valószínű, hogy sikerülne megfékezni az ultraortodox fundamentalizmust – jegyzi meg az eset kapcsán a Spiegel. Az arányos választási rendszernek köszönhetően ugyanis a kis vallási pártok gyakran a mérleg nyelve lehetnek – annak ellenére, hogy egy részük még a zsidó állam legitimitását is vitatja. Most is éppen ez a helyzet: Benjamin Netanjahu konzervatív koalíciója elvesztené a többséget az ultraortodoxok támogatása nélkül.