„Sokáig az utca volt a szeparatisták harctere: bombákat robbantottak, rendőröket gyilkoltak és nyilvános éhségsztrájkba kezdtek. Az állam szétesésétől tartó politikusok pedig Spanyolországtól Nagy-Britannián át Franciaországig kegyetlen brutalitással válaszoltak. Mára azonban megváltoztak a politikai körülmények” – írja Marek Magierowski az Uwazam Rze lengyel konzervatív liberális hetilapban.

A katalán, a skót, a baszk és a korzikai szeparatisták egyre inkább lemondanak az erőszakos eszközökről. Céljaikról, a független állam, vagy legalábbis az autonóm tartomány létrehozásáról azonban nem.

Magierowski szerint elsősorban az EU-integráció áll a jelenség hátterében. Az EU-n belül ugyanis erősen csökkent a határok jelentősége és a nemzetállami szuverenitás. Az EU támogatja a regionalizációt, a decentralizációt, ráadásul alapértéknek tekinti a kulturális, a nyelvi és a nemzeti kisebbségek védelmét, amelynek lehetséges eszközeként az autonómiát is elismeri. Brüsszel nemcsak elfogadja, de gyakran jelentős pénzekkel támogatja a határokon átívelő eurórégiók létrehozását és fejlesztését.

Mindezt a nacionalista és a szeparatista csoportok is felismerték. „Az önrendelkezés hívei ma brüsszeli irodákban, kulturális események kapcsán és a regionális nyelvek támogatásán keresztül vívják harcukat” – véli Magierowski. Katalóniában a spanyol némi túlzással idegen nyelvnek számít: jóformán nincs olyan általános iskola, ahol minden tárgyat spanyolul lehetne tanulni.

Mivel az állami szuverenitás gyengül, a kormányok nem sokat tehetnek a decentralizáció és a kulturális sokszínűség EU-s elveit a zászlajukra tűző szeparatista mozgalmak ellen. Az elszakadáspártiak rendszerint azt is fennen hangoztatják, hogy ha függetlenné válnának, akkor sem dőlne össze a világ, hiszen Skócia és Katalónia önálló államként is EU-tag maradna.

Bár Magierowski csak Nyugat- és Dél-Európával foglalkozik cikkében, Kelet-Európában is megfigyelhető, hogy az EU-bővítés óta a mérsékelt nacionalista pártok itt is a decentralizáció és a kisebbségvédelem uniós normáit kihasználva törekszenek megvalósítani a határok feletti nemzetegyesítést, szemben az EU-ellenes irredenta és soviniszta nézeteket képviselő radikális szélsőjobboldallal.