Amanda Kimborough annak ellenére nem szakíttatta meg a terhességét, hogy egy vizsgálat megállapította, hogy a gyerek nagy valószínűséggel Down-szindrómával fog születni. A terhesség 25. hetében szülte meg kisfiát. A koraszülött, alig kilencszáz grammos csecsemő negyedórát élt. Az anya szervezetében kábítószert találtak, ezért letartóztatták és emberöléssel vádolták meg. Kimborough ügyvédei tanácsára bűnösnek vallotta magát, hogy az emberölésért kiszabható leghenyébb büntetéssel, tíz év börtönnel megússza. Jelenleg a fellebbviteli bíróság vizsgálja az ügyet – olvassuk Ada Calhoun esszének is beillő cikkét a New York Timesban.

Kimborough egyike azon hatvan nőnek, akiket Alabama állam ügyészei bíróság elé állítottak, mert terhesen kábítószert fogyasztottak. Egy 2006-ban elfogadott törvény értelmében ugyanis bűncselekménynek tekintendő, ha egy gyerek a szülő figyelmetlenségének és felelőtlenségének köszönhetően kábítószerhez jut. A bírói gyakorlat értelmében a törvény a magzatot is védi. A bíróságok olyan nőket is elítéltek, akiknek a gyermeke nem szenvedett károsodást a terhesség alatti kábítószer-fogyasztás következményeként, mondván: az ittas vezetés sem csak akkor büntethető, ha baleset történik. Sőt, az a drogfüggő anya is bíróság elé állt, aki orvosi tanácsra, a mellékhatások elkerülése végett nem mondott le teljesen a kábítószerről a terhesség alatt.

A magzati élet védelméről szóló törvényeket eredetileg a terhes nők védelmében hozták. Alabamában például azután, hogy egy terhes nőt megöltek. A magzati élet védelme lehetővé teszi, hogy a még meg nem született személy elpusztítását is gyilkosságként kezelje a törvény. A szabályt azonban újabban a gyereket veszélyeztető anyával szemben is alkalmazzák.

A törvény és a bírói gyakorlat liberális bírálói szerint az alabamai gyakorlat rendkívül veszélyes precedenst teremthet, hiszen lehetőséget ad rá, hogy a terhes nő személyiségi jogait korlátozzák a magzat nevében. Sőt, a törvény szelleméből egyenesen következik az abortusz betiltása. Ha ugyanis a magzatot emberi személynek tekintjük, akkor az alapvető emberi jogok is megilletik.

A magzati jogok védelmezői is az emberi jogokra hivatkozva lépnek fel. Azzal érvelnek, hogy ha a terhes nőt nem terheli felelősség a magzat veszélyeztetéséért, akkor nem lehet büntetni (legalábbis a magzat veszélyeztetéséért) azt sem, ha például valaki más juttat az anyaméhbe kábítószert. És nyilván nem számíthatna életellenes bűncselekménynek, ha egy nő bántalmazás hatására elvetélne.

A magzati élet ilyen védelme azonban gyakran visszafelé sül el – figyelmeztet Calhoun. A bírósági eljárást elkerülni vágyó drogfüggő nők ugyanis választhatják az abortuszt – így nem vonhatók felelősségre a terhesség alatti kábítószerezésért. De arra is volt példa, hogy a büntetőjogi eljárástól félő anyuka titokban, otthon szülte meg a gyerekét.

Emma Ketteringham, egy terhes nők jogait védő szervezet vezetője arra figyelmeztet, hogy ha az anya elítélhető kábítószer fogyasztásáért, akkor a terhesség alatt dohányzó és túl sok alkoholt fogyasztó nőket is bíróság elé lehet állítani. Sőt, akár azokat is, akik nem pihennek eleget, és ezért elvetélnek.