Vajon mennyiben befolyásolja az adózást az adókulcs? – teszi fel a szakállas kérdést Christopher Matthews a Time magazinban.

Jobb- és baloldal évtizedek óta vitatkozik róla, hogy milyen hatással van a gazdaságra és az adóbevételekre az adókulcsok csökkentése. A jobboldal rendszerint azzal érvel az adócsökkentés mellett, hogy az alacsonyabb kulcsok növelik a vállalkozó kedvet, így az állami adóbevételek is emelkednek.

De vajon pontosan meddig ösztönöz nagyobb produktivitásra az adócsökkentés? Nyilvánvaló, hogy a 100 százalékos adóelvonás rendkívüli módon csökkenti a vállakozó kedvet. De vajon már a 40 százalékos kulcs mellett is kevesebb adóra számíthat a költségvetés? Vagy csak a 80 százalékos kulcs bevezetése esetén? Eleddig nem nagyon született olyan empirikus kutatás, amelynek alapján a kérdést hitelesen el lehetett dönteni.

Matthews ismerteti Christina Romernek és David Romernek, a Berkeley közgazdászprofesszorainak, Obama elnök tanácsadóinak tanulmányát, amelyben a szerzők megpróbálják megbecsülni, hogy hogyan hatnak az adókulcsok a gazdasági teljesítményre, és ezen keresztül az adóbevételek összegére.

A Romer-házaspár kutatása, amely a két világháború közötti amerikai adókulcsok és adóbevételek összevetésére épül, arra a következtetésre jut, hogy az adókulcs mértéke sokkal kevésbé befolyásolja az adóbevételeket, mint azt sokan gondolják. A tanulmány legfontosabb megállapítása szerint az adóbevételek 84 százalékos adókulcs mellett maximalizálhatók.

Mindebből azonban korántsem következik, hogy a kormány büntetlenül emelheti az adókulcsokat – teszi hozzá Matthews. Az amerikaiak háromnegyede ugyanis úgy gondolja, hogy az adókulcsok már most is túlzottan magasak.