Régen: minél nagyobb, annál jobb. Aztán: mennél kisebb, annál szebb. Most épp a közepes a király. 

Néhány évtizede a nagyság bűvöletében éltünk.  A nagy autó, nagy atombomba, nagy bankbetét volt a menő.

Aztán a kilencvenes években a kicsi, sőt a mini jött divatba. Minimalista formatervezés, újjászületett Mini Austin és nanotechnológia.

Manapság pedig a közepes méret számít trendinek – írja Oliver Burkeman a Guardianben. – Csak a bankbetét terén tartja magát a régi módi.

A Big Brothert egy brit produkciós cég Middle-Sized Brother, azaz Középtermetű Testvér címmel kívánja folytatni. A gyorsétterem-láncok az óriásadagokról közepes porciókra állnak át. A McDonald's megszünteti az XXL-es sült krumpli- és üdítő adagokat. A Big Macből Kiadós Mac lesz. A Big Ben magasságának csökkentése után valószínűleg Medium Ben lesz, és talán a hatalmas óriáskereket, a London Eye-t is zanzásítják.

A közepesség a politikusokat is megigézte. Nem sikkes sem túl nagynak, sem túl kicsinek látszani.

A nemzetközi kapcsolatok terén Kanadát, Ausztráliát és a skandináv országokat szokták középhatalomnak nevezni. De mostanában egyre több ország szeretne a középhatalmak sorába kerülni. Márciusban már Schröder kancellár is úgy nyilatkozott, hogy Németországnak középhatalmi szerepvállalásra kell törekednie.

A nagyok félelmet, irigységet keltenek. A kicsiket nem veszik komolyan. A közepeseknek áll a világ.