A német kiadók a Harisnyás Pippi mesében a 'Négerek királyát' 'már évekkel ezelőtt 'Déltengeri királyra' cserélték, Michael Ende Álomfaló csodamanójából pedig kivették a 'néger' és egyúttal 'nigger' jelentésű német 'Neger' szót. Nemrég a Thienemann Kiadó is bejelentette: száműzi a mára már sértőnek számító kifejezéseket az 1957-ben írt A kis boszorkány című mese klasszikusokból. A 'néger' mellett eltűnnek a sztereotip ábrázolások: nemcsak emberevő kínaiak, de vörös turbános, bőgatyás törökök sem szerepelnek az új kiadásban. Otfried Pressuler, a mese szerzője jóváhagyta a változásokat. A politikai korrektúra azonban így is nagy port vert fel. A kiadót elözönlötték a panaszos levelek.
A Die Zeit elismeri, hogy a jó szándék vezeti a szerkesztőket, ám a szöveg átírását „az irodalom elleni bűnnek”, cenzúrának és egyúttal hamisításnak nevezi. A konzervatív hetilap azon élcelődik, hogy lassan semmilyen etnikum nem szerepelhet a mesékben, sőt hovatovább a politikai korrektség bajnokai a Csipkerózsikában is kimutatják a szexizmust. A sztereotípiák csak a felnőtteket zavarják, a gyerekeket csöppet sem − véli a Die Zeit.
A szülők egyre inkább kontrollálni szeretnék a gyerekeket − írja az eset kapcsán Anne-Catherine Simon a Die Pressében. A mai mesékből ezért hiányoznak az erőszakos és a félelmet keltő részek. Simon egyetért a ma már rasszistának számító kifejezések kigyomlálásával, ám óva int a túlzott érzékenységtől. Emlékeztet rá, hogy Angliában egy iskola betiltotta azokat a meséket, amelyekben malacok szerepeltek, mondván: sérthetik a muszlim diákok vallási meggyőződését. Az abszurd döntés ellen egyebek között muszlim szervezetek is tiltakoztak.
Daniel Bax nevetségesnek tartja, hogy cenzúrával vádolják a kiadót. Elvégre a meseolvasás a nevelés része, így semmi kivetnivaló nincs abban, ha a szalonképtelenné vált kifejezéseket lecseréljük − írja a Tageszeitungban. Hacsak nem akarjuk a problémás kifejezésekhez fűzött hosszú lábjegyzetekkel tönkretenni a mesét, mint ahogyan arra néhány éve az egyik kiadó kísérletet tett.