„Ha a lakosság fele támogatja a brit zászló kitételét, a másik fele viszont ellenzi, akkor könnyen kitörhet a konfliktus, hacsak a két fél vezetői nem tesznek valamit a megakadályozása érdekében” − olvassuk a Guardian szerkesztőségi cikkét.

Az írás apropója a decemberben kirobbant belfasti zászlóháború. A korábbi britpárti unionista városvezetést felváltó ír nacionalista többség a középutas Szövetség Párt támogatásával korlátozta a brit zászló nyilvános használatát. A nacionalisták eredetileg teljesen kitiltották volna az észak-ír városháza épületéről a brit zászlót, a középutasok azonban kompromisszumot javasoltak, amelynek érdekében az évek óta folyamatosan kint lévő zászló a jövőben évente néhányszor, meghatározott alkalmakkor loboghat a városháza homlokzatán. Legutóbb Kate Middleton cambridge-i hercegné 31. születésnapja alkalmából tűzték ki, január 9-én. Ulsterben nagyjából azonos számban élnek protestánsok és katolikusok, de Belfastban, a fővárosban a katolikusok enyhe többségben vannak.

Radikális paramilitáris unionista szervezetek tiltakozást és tüntetést szerveztek a döntés ellen, amelyek erőszakba torkollottak. Az álarcos tüntetők Molotov-koktélokat dobáltak, barikádot emeltek, autókat tulajdonítottak el és összecsaptak a rendőrökkel, akik vízágyúval és gumilövedékekkel válaszoltak. A városvezetés tagjait megfenyegették, a Szövetség Párt irodáját felgyújtották. Az erőszakba torkolló tüntetések 15 millió fontnyi kárt okoztak a belfasti vendéglátóiparnak.

Minél tovább tart az erőszak, annál inkább teret nyernek a radikálisok mindkét oldalon, ezért kompromisszumos politikai megoldást kell találni − figyelmeztet a Guardian.

Sajnos azonban ez korántsem egyszerű. A radikális csoportok és az erőszakos tüntetők ugyanis éppen a kompromisszumokat kifogásolják. A lojalista és az unionista pártok vezetői igyekeztek csitítani az indulatokat, ám a tüntetők kemény magját adó radikális fiatalok és lecsúszott észak-írek nem hallgatnak rájuk. Sőt, kompromisszumot és politikai megoldást javasló politikusaikat megfenyegették. Hiába vannak kevesen, a néhány száz hangos és agresszív rendbontó is komoly politikai károkat okozhat. Az elharapódzó erőszak, amely most már a katolikus többséget is fenyegeti, könnyen a katolikusoknak védelmet ígérő ír nacionalista paramilitáris szervezetek megerősödésével járhat. Pedig a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a belfasti katolikusoknak is mindössze harmada szeretné, ha Észak-Írország egyesülne Írországgal.