Az Amerikában dúló kultúrharcban a képregények világát is árok vágja ketté. De egy hamarosan induló sorozat a jobb- és baloldal tetszését egyaránt elnyerheti.

A leghíresebb képregények szuperhőseit nem könnyű politikai világnézetük szerint besorolni. Közös bennük, hogy a hagyományos amerikai értékeket képviselik. Superman és Batman hétköznapi életet élnek, amíg a gonosz erők ármánykodása rá nem kényszeríti őket emberfeletti képességeik bevetésére városuk megmentése érdekében.

Mindig voltak olyan képregények is, amelyekből kilógott a politikai lóláb. Ancsa, a kis árvalány megindító története évtizedeken át nagy népszerűségnek örvendett. A szegény kislányt a gonosz szociális munkások és demagóg liberális politikusok cselszövéseitől gyámja, a jószívű gyáros menti meg. A képregény szerzője a New Dealt hevesen ellenző ultrakonzervatív Harold Gray.

A liberálisok kedvence, a hatvanas évek végén indult Doonesbury a republikánusokat figurázza ki. A konzervatívok többször szorgalmazták a betiltását. Tavaly például azért, mert az egyik rajzon az iraki háborúban elesett amerikai katonák nevét használta fel.

A Szabadságot mindenkinek című új képregény-sorozatot azonban a Boston Globe előzetese szerint valószínűleg egyaránt szeretni fogják a jobb- és baloldaliak.

A történet 2021-ben, a liberálisok húsz éves regnálása alatt, Michael Moore alelnöksége idején játszódik. „Az orwelli ultraliberalizmus rémálmaként” reklámozott sorozatban a konzervatív ellenállóknak kell szembeszállniuk az iszlamizmussal, mert a liberális kormány ölbe tett kézzel figyeli, hogy a fundamentalisták nukleáris fegyverekkel akarják elpusztítani New Yorkot.

Végre valami, amin mindenki jól szórakozhat. A liberálisok a konzervatív paranoia, a konzervatívok pedig az ultraliberális nézetek szatírájaként értelmezik a képregényt.