„A bírók nem politikusok. A bírói testületek nem annyira polarizáltak, mint a Kongresszus. Ennek ellenére beállítottságuknak van jelentősége ” − olvassuk a Bloomberg oldalán. A cikk szerzője Cass Sunstein harvardi jogászprofesszor, aki korábban Obama elnök „jogalkotási cárja” volt. Alkotmányjogi nézeteit összefoglaló könyvében Sunstein hevesen bírálja a fundamentalista jobboldali megközelítést, amely szerint az alkotmányt szó szerint kell érteni. De kritikával illeti a liberális perfekcionista nézetet is, amely szerint az alkotmánybíróságnak nemcsak az alkotmány rendelkezéseinek keretei közé kell szorítania a törvényhozás munkáját, hanem az is a feladata, hogy az alkotmány alapelveire támaszkodva biztosítsa a demokrácia működését. Ez a megközelítés ugyanis ideológiai terepre tereli az alkotmánybírák munkáját, aminek következtében a bírói testületek egyre inkább megosztottá válhatnak világnézeti szempontból, miközben a társadalmi szempontból fontos kérdések kikerülnek a közéleti vitából.
Sunstein cikkében olyan kutatásokra utal, amelyek igazolni látszanak fenti félelmeit. Statisztikák támasztják alá, hogy a bírák döntéseikben érvényesítik világnézeti meggyőződésüket. A szövetségi fellebbviteli bíróságok republikánus többség által kinevezett tagjai 40 százalékban hoznak liberális ítéletet, míg a Demokrata párti többséggel kinevezettek 52 százalékban. Az amerikai Legfelsőbb Bíróság esetében még nyilvánvalóbb a világnézeti beállítottság jelentősége.
Mindez különösen aggasztó, ha figyelembe vesszük, hogy a Legfelsőbb Bíróság egyre szélsőségesebb nézetű tagokból áll − teszi hozzá Sunstein. Egy felmérés szerint 1930 óta sohasem voltak annyira konzervatívok a jobboldali elnök által jelölt bírók, mint ma. A liberálisok által megválasztott bírók is egyre szektásabbak, bár kevésbé, mint a konzervatívok, így a Legfelsőbb Bíróság összességében jobbra tolódott.
Az ideológiai elfogultság különösen akkor erős, ha a bírók közül sokat ugyanaz a kormány nevezett ki. Ha két jobbra húzó bíró ül egy háromtagú testületben, akkor sokkal konzervatívabb döntést hoznak, mint amikor a liberálisok vannak többségben: ilyenkor a konzervatív bíró is mérsékeltebb nézeteket fogalmaz meg.
„Az igazság nem teljesen vak. A bírók világnézetének számos esetben fontos szerepe van az embereket megillető jogok meghatározásában” − vonja le a következtetést Sunstein. Amiből pedig az következik, hogy a bírók egyre inkább politikussá válnak.