A német alkotmányjogász védelmébe veszi a kulturális sokféleséget. A török származású ügyvéd azt követeli, hogy ne tolerálják a nők jogait sértő iszlám szokásokat.

Jutta Limbach, a német alkotmánybíróság volt elnöke egy újabb cikkében szembefordult azzal a népszerű követeléssel, hogy a szabadságjogok korlátozásával kell gátat vetni a fundamentalizmusnak. Elismerte ugyan, hogy a toleranciának is vannak határai, de állást foglalt amellett, hogy kollektív kulturális jogokkal kellene kiegészíteni az egyéni szabadságjogokat.

„Ne, legalább Ön ne, Frau Limbach. Ne tegye ezt velünk!” – könyörög válaszában a török származású írónő és ügyvéd, Seyran Ates, akinek a moszlim nők érdekében folytatott küzdelméről a Népszabadság berlini tudósítója is beszámolt.

A kulturális sokféleség támogatása nem szolgálja a nők ügyét  – figyelmezteti Ates az alkotmánybíróság volt elnökét. – „Az iszlám vallási kisebbség érdekében hozott törvények hátrányosan érintik a nőket, és egy elavult, archaikus, patriarchális társadalmi rend fenntartását szolgálják.” (A cikk a  signandsight.com jóvoltából angolul is olvasható.)

Az iszlám vallási szokások védelmére hozott törvények elsősorban a nőket sújtják. A moszlim lányokat kendő viselésére kényszeríthetik és akaratuk ellenére férjhez adhatják. Az iskolában nem kötelező tornaórára járniuk és a szexuális felvilágosítás alól is felmentést kapnak. Egy 1992-es brémai tartományi bírósági határozat mindezt még akkor is megengedi, ha „a moszlim iskolás lányok a vallási előírások miatt nem lehetnek egyenjogú tagjai a nyugati társadalomnak”.

A kulturális sokszínűség támogatása, a vallási kisebbségek védelme teszi lehetővé, hogy a liberális német társadalom oltalma alatt elszigetelt vallási közösségek alakulnak ki. Török nők tízezrei élnek rabszolgasorban, dúl a családon belüli erőszak, sőt az is előfordul, hogy a vallási előírásokat megszegő nők ellen családtagjaik becsületbeli gyilkosságot követnek el.

Seyran Ates szerint az egyetemes emberi jogokat még a kisebbségi kultúrákkal szembeni fellépés árán is érvényre kell juttatni. Az államnak nem szabad különbséget tennie a különböző kultúrájú, származású vagy vallású állampolgárok között. Mindenkire ugyanannak a törvénynek kell vonatkoznia.

„Én is támogatom a Németországban jelen lévő kultúrák védelmét – írja Ates. – De csak az alkotmány keretei között. A német állam nem őrzi meg semlegességét, ha a bíróságok olyan ítéleteket hoznak, amelyekkel a Korán szélsőséges és fundamentalista értelmezését erősítik.”