„A politika és a vallási rögeszmék még a legjobb technikát és a legodaadóbb segélymozgalmat is képesek legyőzni” – írja keserűen a Foreign Policy hasábjain Laurie Garrett, a járványok elleni közdelem ismert szakírója.
A Heine−Medin-kórt a fejlett világban már fél évszázada, a fejletlenebb országokban pedig nagyjából húsz éve kiirtották, éspedig az Egészségügyi Világszervezet programjainak köszönhetően. Maradtak újra és újra aktivizálódó járványgócok, például Nigériában, de Bill Gates és felesége éppen ezeknek a maradványoknak a felszámolását tűzték ki célul, amikor alapítványuk másfél milliárd dollárt ajánlott fel erre a célra, és további csaknem négymilliárdot terveztek összegyűjteni, mondván, hogy egy jól szervezett kampánnyal 2018-ra végképp felszámolják a gyerekbénulást. 2011-ben elég jól álltak a dolgok, de akkor a Guardian megírta, hogy az amerikaiak megbízásából egy pakisztáni orvos hepatitis-szűrést végzett Pakisztánban, hogy így vegyen DNS-mintát a már célkeresztbe került Oszama Bin Laden háztartásának tagjaitól. Végül is nem sikerült bejutnia hozzájuk, de amikor az ügynek híre ment, az iszlamisták nyomban az ördög művének minősítették a gyermekbénulás elleni vakcinát, és azt híresztelték, hogy így terjeszti a Nyugat a hepatitist. Pedig a Sabin-cseppeket kanállal adagolják, nem injekciós tűvel. Mindenesetre az afganisztáni tálibok és más iszlamista csoportok kivégeztek már embereket, amiért gyermekeiknek beadatták a Sabin-cseppeket, a kampányban részt vevő önkénteseket (többnyire ápolónőket) pedig rendszeresen megtámadják, többet elraboltak, és húszat közülük megöltek.
A szaúd-arábiai hatóságok tehát most az egyszer nyíltan szembeszálltak az iszlamistákkal, amikor az idei mekkai zarándoklat külföldi résztvevőitől a beutazási vízumkérelem mellé megkövetelték a gyermekbénulás elleni védőoltás igazolását is. Mivel a Heine−Medin-kór lappangási ideje öt hét is lehet, november közepére derül ki, eredményesek voltak-e ezek az óvintézkedések. A térségben a szíriai polgárháború következtében jelentkezett ismét a járványos gyermekbénulás. A damaszkuszi kormány járványhelyzetet jelentett, de a harci cselekmények miatt az oltási kampány súlyos nehézségekbe ütközik. Az iszlamista terror megjelenése nyomán Szomáliában és Afrika szarván, Etiópiában is felütötte fejét a járvány, továbbá Kenyában, a szomáliai menekültek táborában is találtak Heine−Medin-kórban szenvedő gyermekeket. Ma már ezekből az új gócokból több új esetet jelentenek, mint a három, korábban nem mentesített országból, Pakisztánból, Afganisztánból és Nigériából. Az Egészségügyi Világszervezet közbelépése nem volt elég, s immár az ENSZ Biztonsági Tanácsa szólította fel sürgős és tömeges oltási kampányra a szudáni és a dél-szudáni kormányt. Közben a szíriai menekülthullám Libanonban is járványveszélyt okoz, sőt, Izraelben a csatornarendszerben fedeztek fel Heine−Medin-vírust, s azóta tömeges oltási kampányt folytatnak. Mióta a betegséget az országok többségéből kiirtották, sok országban a korábbinál hanyagabbul kezelték a gyermekkori védekezést, és ezek a területek, főleg a Közel-Keleten – de Garrett szerint akár Európában is – veszélyben lehetnek.