„A komputerizáció hatására polarizálódik a foglalkoztatás. A legmagasabb és a legalacsonyabb fizetési kategóriába tartozó állások száma nő, míg az átlagos keresetet biztosító munkából egyre kevesebb van” – olvassuk David H. Autor és David Dorn közgazdászprofesszorok cikkét a New York Timesban.
Bár Amerikában a recesszió már négy éve véget ért, munkahelyből kétmillióval kevesebb van, mint 2008-ban. A jelenség hátterében alighanem a termelés nagyobb hatékonysága áll: a számítógépnek köszönhetően kevesebb ember foglalkoztatásával is növekedhet a gazdaság. Az újabb technológiai forradalom kapcsán neves közgazdászok már a munkanélküliség állandósulásáról beszélnek.
Autor és Dorn szerint a számok nem igazolják ezeket az aggodalmakat: az automatizálás hatására nem nőtt drasztikusan a munkanélküliség. Igaz ugyan, hogy a technológiai fejlődés bizonyos munkákat fölöslegessé tesz, de helyettük új területeken lesz szükség munkaerőre.
Ám mindebből nem következik, hogy nincs mitől tartanunk – teszik hozzá a szerzők. Az informatikai forradalom hatására ugyanis a hagyományosan középosztálybeli állások száma csökken. Míg hivatalnokból és adminisztrátorból egyre kevesebbre van szükség, az őket fölöslegessé tevő szoftvereket fejlesztő programozóból egyre többre. A gépek által nem elvégezhető fizikai munkák száma is nő. A munkaerőpiac átrendeződéséből pedig az egyenlőtlenség növekedése következik: egyre többen keresnek nagyon sokat vagy nagyon keveset, míg az átlagos megélhetést biztosító állások száma zsugorodik.
Joel Kotkin amerikai demográfus egyenesen újfeudális társadalmi rendszer kiépülését vízionálja. A technológiai fejlődés Mekkája, Kalifornia a példa: ez a legegyenlőtlenebb amerikai állam – írja a Daily Beast webmagazinban. Amerikában itt a legmagasabb a szegények aránya, miközben ide valósi a világ milliárdosainak több mint tíz százaléka. Az automatizálás hatására lényegében megszűnt a középosztály. Kotkin szerint a kiépülő újfeudális rend a földbirtokos arisztokrácia helyébe lépő oligarchák érdekeit védi. Az oligarchák a középkori egyház funkcióit átvevő modern államapparátus segítégével gyakorolják hatalmukat. Az államapparátus célja a kisvállalkozók agyonadóztatásával és a szegények szolgasorban tartásával az oligarchák érdekeinek kiszolgálása.
Nem a technológiai forradalom, hanem a politika felelős a szegények és a gazdagok közötti szakadék növekedésért – érvel Matthew Yglesias, a Slate webmagazin gazdasági kolumnistája. A gyorséttermi alkalmazottak nem az automatizálás miatt dolgoznak éhbérért. Ha a minimálbért felemelnék, akkor máris csökkenne az egyenlőtlenség – véli Yglesias. Utal rá, hogy a viszonylag olcsó gyorséttermek az alacsony bérek ördögi köre miatt népszerűek: az alulfizetett amerikaiak nem engedhetik meg maguknak, hogy olyan éttermekbe járjanak, amelyek jobban megfizetik az alkalmazottakat. Ha magasabb lenne a minimálbér, akkor többen választanák a hagyományos éttermeket, hiszen nőnének a keresetek, ráadásul a gyorséttermek árelőnye is csökkenne. Ennek eredményeképpen pedig több jobban fizetett éttermi alkalmazottra, és kevesebb gyorséttermi dolgozóra lenne szükség.