„Ha Seattle-ben elejtesz az utcán egy gram marihuánát, a rendőr segít összeszedni. Ugyanezért New Orleansban 20 év fogház jár” – írja Bruce Barcott amerikai publicista a Rolling Stone magazinban annak kapcsán, hogy januártól Colorado és Washington állam legalizálta a marihuána-kereskedelmet.
A liberalizáció hatalmas üzlet. Becslések szerint az amerikai legális marihuána-piac forgalma 2,34 milliárd dollár lesz az idén, és Washington állam az első félévben több mint 330 ezer dollár adóbevételre számít belőle. A közvetlen állami bevételeknél is nagyobb lehet azonban a járulékos haszon – teszi hozzá Barcott. A marihuána ellen vívott reménytelen háború rendkívül költséges. Különösen az a fogyasztók kriminalizálása, hiszen leterheli a rendőrséget és a bíróságokat. Arról nem is beszélve, hogy a fogyasztók bebörtönzése nagyon sokba kerül. Márpedig több állam börtönnel szankcionálja a marihuána-használókat. Louisianában például fél év is járhat egy füves cigaretta elszívásáért (a visszaesők 5 évig, a többszöri visszaesők 20 évig terjedő elzárásra számíthatnak – többre, mint a nemi erőszak elkövetői). Mivel a fogyasztók könnyű prédát jelentenek a hatóság számára, a rendőrség gyakran az ellenük indított akciókkal igyekszik javítani a felderítési statisztikákon. Kutatások szerint az is gyanítható, hogy a rendőrségi szigor előszeretettel sújt le a fekete bőrű marihuána-fogyasztókra: miközben a feketék és a fehérek körében nagyjából azonos a fogyasztók aránya, a feketék esetében közel négyszeres a lebukási arány.
Mindezek ellenére korántsem biztos, hogy sikeres lesz a marihuána legalizálása – jegyzi meg Barcott, úgy látja ugyanis, hogy nem lesz könnyű jogilag szabályozni a marihuána-kereskedelmet. Érthető, hogy az állam szabályozott kereteket akar, már csak azért is, mert egyebek között éppen a maffia és egyéb bűnözői csoportok kiszorítása volt a legalizáció célja. A túlszabályozás azonban az üzlet ellehetetlenítését okozhatja. Ellentétben Coloradóval, Washington állam az alkoholforgalmazás elvét követi, és szigorúan elkülöníti a termelést, a terjesztést és a forgalmazást. Márpedig ez a dohány- és alkoholkereskedelemre jellemző piaci koncentrációt okozhat, ami a kistermelők kiszorulásával jár. Továbbá Washington csak a várható kereslet negyedének kielégítésére alkalmas területen engedélyez marihuána-ültetvényeket, vagyis a fogyasztók zöme továbbra is a feketepiacra kényszerül.
Külön nehézséget okoz az adó mértékének megállapítása. Ha túl magas, a vevők inkább feketén veszik meg a füvet. Ha túl alacsony (márpedig szakértők a legalizáció hatására akár a 80 százalékos árcsökkenést is lehetségesnek tartják), akkor kevés lesz az állami bevétel, ráadásul nőhet a fogyasztók száma (amit azért még a legalizáláspárti politikusok sem szeretnének).
A közvélemény többsége jelenleg legalizáció-párti ugyan, ám ha a coloradói és a washingtoni kezdeményezés kudarcba fullad, ez könnyen megváltozhat. Ha a két úttörő államban nem válik be a marihuána legalizálása, akár csak azért, mert a túlszabályozás miatt nem sikerül visszaszorítani a feketepiacot, akkor a többi állam aligha fogja követni a példát – véli Barcott.