Az antiszemita humorista betiltása

2014. január 14.

Január második hétvégéjén sorozatban tiltották be a francia bíróságok egy humorista antiszemita kiszólásokkal fűszerezett előadásait. A közigazgatási ügyekben az alkotmánybírósági és legfelsőbb bírósági hatáskört ellátó Államtanács ezen az egyetlen hétvégén háromszor hozott betiltó határozatot. Eddig ez nem volt szokás, legfeljebb utólag róttak ki büntetést jogsértés esetén.

 

Ez a személyre szabott jogalkalmazás, akármennyire megalapozott lehet is, rendkívüli eset, és annak is kell maradnia” – írja szerkesztőségi vezércikkében a Le Monde az Államtanács első ítélete után.

Ha másért nem, azért mindenképp rendkívüli döntés volt ez, mert alig néhány órával követte a nantes-i bíróság ellenkező előjelű ítéletét. A helyi bíró ugyanis 9-én, csütörtökön engedélyezte az aznapra tervezett műsort, mondván, hogy az előzetes cenzúra a szólásszabadság súlyos sérelmét eredményezné. Az Államtanács a Le Monde szerint nyilván felkészült erre a lehetőségre, és jó előre alaposan megvitatta, mit fog tenni. Az indoklás tervezete is nyilván készen volt már. Eszerint alapvető emberi értékek sérelme esetén indokolt a szólásszabadság korlátozása, márpedig a műsor olyan kitételeket tartalmaz, amelyek mentegetik a második világháborús népirtást, vagyis súlyosan sértik az emberi méltóságot. A humorista, aki a Dieudonné (Istenadta) művésznevet viseli, Nantes után Tours-ban és Orléans-ban sem tudta megtartani előadását, amelyben a holokauszttal kapcsolatos célozgatásokon kívül arról is szó van, hogy szerinte „kik” irányítják a világot. A másik két városban már a helyi bíróság tiltotta be az előadást. Ezután Dieudonné Párizsban próbálkozott, de a helyi prefektus szerdáig minden előadást megtiltott abban a színházban, amelyet a kameruni apától és breton anyától származó 47 éves humorista bérel. Azért mindent, mert a humorista időközben közölte, hogy Fal című előadását többet nem mutatja be, hanem egy új egyszemélyes műsort visz színre. Miután ebben a bíróság és a csendőrség megakadályozta, január 26-ára tüntetést hirdetett.

A Le Monde arra figyelmeztet, hogy a rendkívüli állapot (mivel a tiltást körülbelül ebbe a kategóriába sorolja) mindig fenyegetést jelent a jogállamra nézve, s hogy a szabadságjogok korlátozása leggyakrabban önkényre vezet. De ha elfogadjuk is, hogy Dieudonné elfogadhatatlan mondatait jogos volt betiltani, hosszabb távon nem az előzetes tiltás, hanem az utólagos büntetés a járható út. Dieudonné szüntelen provokációi nem véleményt tartalmaznak, hanem olyan valótlan tényállításokat sugallnak, amelyeket a törvény büntet. Hát büntesse, de előzetes cenzúra nélkül – véli a Le Monde.

A Journal de Dimanche-ban Philippe Bilger volt ügyészségi vádképviselő helyteleníti a tiltást. Azzal érvel, hogy a bírósági jogalkalmazásnak a jogsértés bekövetkezte után kell működésbe lépnie: minősítéssel, elítéléssel, szankcionálással. Egyébként pedig azon a véleményen van, hogy a tiltással a hatóságok csak üldözött hőst faragnak ebből a szerinte középszerű emberből.

Manuel Valls szocialista belügyminiszter, aki a tiltások kezdeményezője volt – bár a nantes-i tiltást kiadó helyi polgármester éppenséggel konzervatív párti –, mindenesetre az internetről is szeretné eltüntetni Dieudonné műsorát, és arra hivatkozott, hogy a Twitterrel már sikerült hasonló megállapodást kötni általában a rasszista tartalmakkal kapcsolatban. Valójában, mint Daniel Leloup írja a Le Monde internetes blogrovatában, a Twitter csak kiadja a panaszosoknak a szerzők nevét, hogy aztán polgári vagy büntetőperben lehessen rajtuk elégtételt venni. Mivel azonban a rasszista propaganda Franciaországban tilos, Leloup elvben lehetségesnek tartja, hogy panasz esetén a társasági oldalak üzemeltetői levegyék az ilyen tartalmakat az oldalukról, ahogyan időnként van is rá példa, például pedofil tartalmak esetében. Ezek a nagy társasági oldalak többnyire Amerikában székelnek, ezért előadódhatnak jogi nehézségek, mert ami tilos Franciaországban, az Amerikában szabad lehet. De a „nagyok” nem szeretnek haragban lenni az Egyesült Államokkal, és jól indokolt esetekben készek arra, hogy a tiltakozó országokban hozzáférhetetlenné tegyék a kifogásolt bejegyzést. A francia törvény értelmében az internetszolgáltatók nem kötelezhetők arra, hogy figyeljék, mi jelenik meg a rendszerükben, de panasz esetén állást kell foglalniuk. Arra viszont nem terjed ki az elemzés (mert ilyen eset Franciaországban még nem volt), hogy mi a teendő, ha amerikai szolgáltató szerverére töltik fel a Franciaországban tiltott, de Amerikában alkotmányos oltalmat évező tartalmakat.