„Ez a személyre szabott jogalkalmazás, akármennyire megalapozott lehet is, rendkívüli eset, és annak is kell maradnia” – írja szerkesztőségi vezércikkében a Le Monde az Államtanács első ítélete után.
Ha másért nem, azért mindenképp rendkívüli döntés volt ez, mert alig néhány órával követte a nantes-i bíróság ellenkező előjelű ítéletét. A helyi bíró ugyanis 9-én, csütörtökön engedélyezte az aznapra tervezett műsort, mondván, hogy az előzetes cenzúra a szólásszabadság súlyos sérelmét eredményezné. Az Államtanács a Le Monde szerint nyilván felkészült erre a lehetőségre, és jó előre alaposan megvitatta, mit fog tenni. Az indoklás tervezete is nyilván készen volt már. Eszerint alapvető emberi értékek sérelme esetén indokolt a szólásszabadság korlátozása, márpedig a műsor olyan kitételeket tartalmaz, amelyek mentegetik a második világháborús népirtást, vagyis súlyosan sértik az emberi méltóságot. A humorista, aki a Dieudonné (Istenadta) művésznevet viseli, Nantes után Tours-ban és Orléans-ban sem tudta megtartani előadását, amelyben a holokauszttal kapcsolatos célozgatásokon kívül arról is szó van, hogy szerinte „kik” irányítják a világot. A másik két városban már a helyi bíróság tiltotta be az előadást. Ezután Dieudonné Párizsban próbálkozott, de a helyi prefektus szerdáig minden előadást megtiltott abban a színházban, amelyet a kameruni apától és breton anyától származó 47 éves humorista bérel. Azért mindent, mert a humorista időközben közölte, hogy Fal című előadását többet nem mutatja be, hanem egy új egyszemélyes műsort visz színre. Miután ebben a bíróság és a csendőrség megakadályozta, január 26-ára tüntetést hirdetett.
A Le Monde arra figyelmeztet, hogy a rendkívüli állapot (mivel a tiltást körülbelül ebbe a kategóriába sorolja) mindig fenyegetést jelent a jogállamra nézve, s hogy a szabadságjogok korlátozása leggyakrabban önkényre vezet. De ha elfogadjuk is, hogy Dieudonné elfogadhatatlan mondatait jogos volt betiltani, hosszabb távon nem az előzetes tiltás, hanem az utólagos büntetés a járható út. Dieudonné szüntelen provokációi nem véleményt tartalmaznak, hanem olyan valótlan tényállításokat sugallnak, amelyeket a törvény büntet. Hát büntesse, de előzetes cenzúra nélkül – véli a Le Monde.
A Journal de Dimanche-ban Philippe Bilger volt ügyészségi vádképviselő helyteleníti a tiltást. Azzal érvel, hogy a bírósági jogalkalmazásnak a jogsértés bekövetkezte után kell működésbe lépnie: minősítéssel, elítéléssel, szankcionálással. Egyébként pedig azon a véleményen van, hogy a tiltással a hatóságok csak üldözött hőst faragnak ebből a szerinte középszerű emberből.
Manuel Valls szocialista belügyminiszter, aki a tiltások kezdeményezője volt – bár a nantes-i tiltást kiadó helyi polgármester éppenséggel konzervatív párti –, mindenesetre az internetről is szeretné eltüntetni Dieudonné műsorát, és arra hivatkozott, hogy a Twitterrel már sikerült hasonló megállapodást kötni általában a rasszista tartalmakkal kapcsolatban. Valójában, mint Daniel Leloup írja a Le Monde internetes blogrovatában, a Twitter csak kiadja a panaszosoknak a szerzők nevét, hogy aztán polgári vagy büntetőperben lehessen rajtuk elégtételt venni. Mivel azonban a rasszista propaganda Franciaországban tilos, Leloup elvben lehetségesnek tartja, hogy panasz esetén a társasági oldalak üzemeltetői levegyék az ilyen tartalmakat az oldalukról, ahogyan időnként van is rá példa, például pedofil tartalmak esetében. Ezek a nagy társasági oldalak többnyire Amerikában székelnek, ezért előadódhatnak jogi nehézségek, mert ami tilos Franciaországban, az Amerikában szabad lehet. De a „nagyok” nem szeretnek haragban lenni az Egyesült Államokkal, és jól indokolt esetekben készek arra, hogy a tiltakozó országokban hozzáférhetetlenné tegyék a kifogásolt bejegyzést. A francia törvény értelmében az internetszolgáltatók nem kötelezhetők arra, hogy figyeljék, mi jelenik meg a rendszerükben, de panasz esetén állást kell foglalniuk. Arra viszont nem terjed ki az elemzés (mert ilyen eset Franciaországban még nem volt), hogy mi a teendő, ha amerikai szolgáltató szerverére töltik fel a Franciaországban tiltott, de Amerikában alkotmányos oltalmat évező tartalmakat.