A tudástársadalomhoz a kormány szerint még több diplomásra van szükség. Csakhogy mind több diák hagyja félbe tanulmányait. Ők tudják: a felsőfokú végzettség egyre kevesebbet ér.

A Blair-kormány a tudástársadalom felépítése érdekében egyik legfőbb feladatának tekinti a felsőfokú végzettségűek arányának növelését. Milliárdokat költenek a főiskolai és egyetemi oktatás kiszélesítésére.

Egy nemrég napvilágot látott jelentés szerint azonban öt év után újra csökken az egyetemre jelentkezők száma – számol be az Independent. – A már felvett hallgatók közül pedig mind többen hagyják félbe tanulmányaikat.

Tony Blair – emlékeztet a lap – 1997-ben a „tanulni, tanulni, tanulni”-t választotta oktatáspolitikai mottónak. A csüggesztő statisztikák miatt viszont most valószínűleg kénytelen lesz lemondani az egyetemi keretszámok további növeléséről.

Mi állhat a jelenség hátterében? Kézenfekvő volna a kilencvenes évek végén bevezetett tandíjat okolni – olvassuk a Telegraph-ban. – Ámde a kihulló hallgatók csaknem fele tandíjmentes volt. 

A konzervatív irányzatú lap szerint az okok máshol keresendők. Régen az volt a gyakorlat, hogy csak a jobb tanulók mentek egyetemre. „Manapság viszont a gyengébben teljesítő diákokra is óriási nyomás nehezedik. Nem csak a kormány képviselői duruzsolják a fülükbe, hogy egyetemre kell járni mindenkinek, aki jól fizető állást akar. Ambiciózus középiskolai tanáraiktól és szüleiktől is ezt hallják. Sőt, a normatív támogatásban részesülő egyetemek is kénytelenek ezt hangoztatni.”

A fiatalok azonban kezdenek rájönni, hogy a diplomások számának növekedésével egyre kevesebb előny származik a felsőfokú végzettségből. „Ahelyett, hogy elítélnénk, bátorítanunk kell azokat, akik szembe mernek szállni a nyomással, és felismerik, hogy idő- és pénzpocsékolás folytatni tanulmányaikat – érvel a Telegraph. – Lassan a kormány is rájöhetne.”

A Guardian árnyaltabb következtetésre jut. Egy tanácsadó cég friss kutatását idézi, amelyből kiderül, hogy a felvételt hirdető vállalatok kétharmada elvárja a szakmai gyakorlatot. A felsőfokú végzettség viszont kevesebb, mint tíz százalékuk szerint fontos szempont.

„Ha az álláskeresők jobban járnak három év gyakorlattal, mint három év főiskolával, akkor miért baj, hogy kevesebben akarnak tanulni?” Szakmai gyakorlat nélkül friss diplomával a zsebben szinte lehetetlen elhelyezkedni. Gyakran még éhbért fizető gyakornoki állást is nehéz találni.

A Guardian cikke két huszonéves fiatalt idéz. Az egyik elvégezte az egyetemet, a másik abbahagyta, és munkát keresett. Előbbi elismeri, hogy „időpocsékolás volt az egyetem”, mégse bánta meg, mert jól érezte magát. Utóbbi is elégedett, mert jó munkája van. De őt azért még mindig zavarja, hogy nem diplomás.