Az ekönyvek szociológiája

2014. július 20.

Kutatások sora vizsgálja, hogyan hat olvasási szokásainkra az ekönyvek elterjedése. Arról azonban eddig kevés szó esett, hogy az új formátum mennyiben befolyásolja az olvasmány kiválasztását. Végre az értelmiségnek sem kell feszengenie, ha ponyvát olvas a vonaton vagy a strandon.

 

Az elmúlt években nehezebbé vált a nyaralásra szánt könyvek kiválogatása. Már nem csak az a kérdés, hogy mit olvassunk, hanem az is, milyen formátumban: könyvet vegyünk, vagy inkább tableten, ekönyv-olvasón netán mobiltelefonon olvassunk?” – írja Julian Baggini filozófus cikkében a Financial Timesban.

Baggini felidézi a Pew közvélemény-kutató felmérését, miszerint az amerikaiak felének van ekönyv-olvasója, és Nagy-Britanniában az eladott könyvek negyede digitális kiadás. Kutatások sora vizsgálta, hogy az új médium hogyan változtatja meg olvasási szokásainkat. Egyes felmérések szerint a különböző eolvasók elvonják a figyelmet a könyvről, hiszen lehetővé teszik az internet böngészését, és a készülékek kezelése sokaknak nehézkes. Mások – egyebek között Anne Campbell skót távoktatási szakértő – viszont arra a felismerésre jutottak, hogy az ekönyv-olvasót használó egyetemi hallgatók alaposabban és lassabban olvasnak, mivel nem tudnak olyan könnyen előre-hátra lapozgatni, mint a hagyományos könyvek esetében. Hasonló következtetésre jutott Sara Margolin kognitív pszichológus, aki szerint az ekönyvön, lapozgatás nélkül olvasók jobban megértették a szöveget.

Az igazán aktuális, ám eddig kevéssé tanulmányozott kérdés az, hogy az ekönyvek esetében a külső szemlélő nem tudhatja, mit olvasunk – véli Baggini. A könyv ugyanis fontos státusszimbólum, ezért egyáltalán nem mindegy, mit olvasunk nyilvános helyen. Az ekönyvek azonban leszámolnak a kulturális elvárásokkal, így a filozófusnak sem kell megszégyenüléstől és lebukástól tartaniuk, ha olcsó krimit olvas a strandon.