„A napilapok történetük legmélyebb válságát élik, és nemcsak az internet miatt. Ideje átgondolni az ágazat jövőjét” – írja közös cikkében a Frankfurter Allgemeine Zeitung három szerkesztője, Patrick Bernau, Rainer Hank és Winand von Petersdorff-Campen.

Nyomtatott napilapból világszerte egyre kevesebb fogy. A példányszámok visszaeséséért általában az internetet okolják. A FAZ szerkesztői azonban rámutatnak, hogy a napilapok számának visszaesése már a nyolcvanas évek közepén elkezdődött: 1983-ban még napi 30 millió újságot adtak el Németországban, a kilencvenes évek közepén, az internet megjelenésekor már csak 25, mostanában pedig alig több mint 17 milliót.

A cikk szerzői mindazonáltal egyetértenek azzal, hogy a napilapok mai formájukban aligha húzhatják sokáig. A fiatal generációk már szinte egyáltalán nem olvasnak napilapot. A példányszámok esésével csökken a nyomtatott sajtó reklámbevétele és nő a fajlagos költség, ennek hatására emelni kell az előfizetési díjat, ami további visszaeséshez vezet. Az ördögi körből nem lehet kitörni.

A FAZ szerkesztői szerint előfordulhat, hogy néhány éven belül teljesen megszűnnek a napilapok. Politikai híreket egyre inkább csak az adókból eltartott, és ezért a mindenkori kormányokra utalt közmédiában, a jótékony milliárdosok által támogatott, illetve közösségi finanszírozással fenntartott tényfeltáró online oldalon olvashatunk majd.

A másik – a szerzők szerint már-már utópisztikusan optimista és meglehetősen ködös – lehetőség szerint a kiadók még időben váltani tudnak, és ez esetben jelentős átalakítások árán ugyan, de valamilyen formában sikerül megmenteni a napilapokat. A költséghatékonyság érdekében a nyomtatott kiadás csak mutatóban marad meg (drága luxuscikknek az ötcsillagos szállodák vendégei számára), és jelentősen csökken a szerkesztőségek mérete. Az is lehet, hogy állandó szerkesztőségek helyett inkább csak egy-egy projekt erejéig állnak össze az újságírók.

Ha már a FAZ szerkesztői is ilyen sötéten látják a jövőt, akkor tényleg nagy bajban van a sajtó.