„Régen a kuncsaftok keveset tudtak az egyes szexipari munkások által nyújtott szolgáltatásokról és azok minőségéről, hiszen a személyes tapasztalatok megosztása igencsak kínos. A szexmunkások sem nagyon szerezhettek információt a kockázatos kliensekről. Most azonban weboldalak és applikációk segítik az ügyfelet és a szolgáltatót a mindkét fél számára megfelelő üzlet megkötésében” – olvassuk az Economistban. A gazdasági hetilap a cikk bevezetőjében elismeri, hogy az írás témáját és nyelvét minden bizonnyal sokan ízléstelennek tartják, de azzal védekezik, hogy ezt a témát csak nyílt szóhasználattal érdemes körüljárni.

Régen a piros lámpás ipar viszonylag zárt és diszkrét módon működött. A bordélyok falain belül történő dolgokról kevesen beszéltek. Ma viszont az internet lehetővé teszi a szexipari munkások számára, hogy részletesen bemutassák szolgáltatásukat, és képeket is tartalmazó, kereshető adatbázisokat hozzanak létre. Az online anonimitásnak köszönhetően a kuncsaftok pedig megoszthatják a világgal személyes tapasztalataikat.

Az Economist 190 ezer szexmunkás hirdetését elemezte 1999-től. A cikk egyebek között rávilágít, hogy a szolgáltatás tarifáját meghatározza a gazdaság teljesítménye: a magasabb munkanélküliség hatására nő az örömlányok aránya és csökken a fizetőképes kereslet, ami az árak csökkenésével jár. A kvalitatív elemzésből kiderül az is, hogy a sportos testalkatú, hosszú szőke hajú nők jelentősen magasabb tarifát kérhetnek, mint a többi szolgáltató. Ezen a piacon is megjelennek a faji különbségek: a fekete prostituáltak jelentősen, akár harminc százalékkal kevesebb pénzt kérnek.

A tekintélyes hetilap elismeri, hogy a testalkat és a vállalt szolgáltatás alapján kereshető adatbázis tárgyiasítja a szexmunkásokat. Ám előnyei is vannak az online jelenlétnek – véli az Economist. A prostituáltak megoszthatják egymással tapasztalataikat, egyebek között figyelmeztethetik egymást az agresszív és veszélyes kuncsaftokra. A piacra belépőket praktikus tanácsokkal láthatják el. Az online hirdetések segítségével a lányok biztonsága nő, hiszen a bérelt lakás mégiscsak nagyobb védelmet jelent, mint az utca. Csökkenhet a prostituáltak megbélyegzése is, mivel az internet a szolgáltatók anonimitását is segíti – teszi hozzá az Economist. Felhívja viszont a figyelmet, hogy ha az internet révén a korábbinál kevésbé megbélyegző a prostitúció, többen vállalkozhatnak testük áruba bocsátására. Másfelől viszont az internet elterjedésével nincs szükség többé futtatókra és madámokra, így a testüket áruba bocsátóknál jóval több pénz maradhat. „Összességében a szexmunkások jobban járnak.”