„Az alulszabályozást kihasználó adatbányászok és az adatokkal kereskedő cégek évtizedek óta gyengítik a magánélethez való jogot. Tevékenységük újabban azonban magasabb szintre emelkedett és ijesztő irányt vett. Listázzák a szexuális bűncselekmények áldozatait,  a nemi betegeket, az Alzheimer-kórban és a demenciában szenvedőket csakúgy, mint a HIV-fertőzötteket. És persze az impotenciával és a depresszióval küzdőket is” – olvassuk a New York Timesban. A cikk szerzője Frank Pasquale jogászprofesszor, akinek januárban jelenik meg könyve a világhálón keletkező hatalmas adattenger, a big data féllegális üzleti felhasználásával kapcsolatos visszaélésekről.

Szakértői becslések szerint világszerte négyezer olyan adatbányász cég működik, amely a fogyasztói és egyéb szokások alapján állít össze különböző listákat. Ezek egy része marketingcélokat szolgál. Az online keresési és vásárlási szokások feltérképezésével jól meghatározható, hogy a felhasználót milyen hirdetésekkel érdemes megcélozni. Az adatbányász cégek minden elérhető forrást felhasználnak a listagyártáshoz. Az online egészségügyi fórumokat, a mikrohitel-folyósítók kimutatásait, az online kérdőíveket, a nyereményjátékok adatbázisát, a különböző üzletek hűségkártya-nyilvántartását, a jótékonysági adományok összesítését csakúgy, mint a folyóirat-előfizetések összesítését.

Ezek alapján szinte bármilyen listát össze tudnak állítani. Más kérdés, hogy a listák nagyon megbízhatatlanok, a személyiségi jogi problémákról nem is beszélve. Tavaly nagy port vert fel a nagy üzletláncok adatbázisa a lopási gyanúba keveredett alkalmazottakról, amelynek alapján a (gyakran alaptalanul meggyanúsított) dolgozók feketelistára kerültek. 2011-ben egy arkansasi nő azért nem talált munkát és nem kapott banki hitelt, mert a neve szerepelt egy drogdílereket azonosító listán. Súlyos aggályokat vetnek fel az anyagi helyzettel és az egészségi állapottal kapcsolatos információkból összeállított adatbázisok, illetve a titkosszolgálatok által használt, potenciális terroristákat tartalmazó listák is.

Pasquale szerint az államnak be kell avatkoznia. A fogyasztóvédelmet ki kellene terjeszteni a személyes adatok védelmére, így biztosítva, hogy a vásárlókkal kapcsolatos adatokat ne lehessen szabadon adni és venni. Az orvosokat most is kötelezi a törvény, hogy a páciensek adatait bizalmasan kezeljék. Pasquale azt javasolja, hogy az adatvédelmi rendelkezések körét bővítsék ki, és egyúttal kötelezzék az adatbányász cégeket arra, hogy a listák összeállításakor minden érintettet értesítsenek.