A baloldaliak ma már nem egyenlő bánásmódot követelnek a kisebbségek számára, hanem éppen a kulturális különbségek elismerését. Az egyenlőség nevében, ahogy korábban is.

Egész Európában folyik a politikai vita az iszlám közösségek helyéről a demokratikus jogállamban. Sokan attól tartanak, hogy a kontinens lassanként Eurábiává válik.

Németországban az úgynevezett becsületbeli gyilkosságok kapcsán vetődik föl, hogy talán mégis asszimilációs politikát kellene folytatnia az államnak. Elfogyott a hollandok türelme: a multikulturalizmust már a fundamentalizmus melegágyának tartják.

Észak-Amerikát, a multikulturalizmus bölcsőjét is elérték a vita hullámai. Tavaly decemberben a kanadai Ontario államban nem engedélyezték az iszlám döntőbíróságok megalakítását, és a már működő katolikus és zsidó döntőbíróságokat is megszűntetik.

Kenan Malik, indiai származású brit természettudós, filozófus és politikai író önéletrajzi elemekkel átszőtt esszéjében a brit baloldal és az etnikai-vallási elkülönülés viszonyáról elmélkedik a Prospect magazinban.

„Régen a baloldaliak a felvilágosult racionalizmus és az egyetemes emberi jogok bajnokai voltak. Az elmúlt húsz évben azonban egyre inkább a multikulturalizmust támogatják.”

A Munkáspárt vezető politikusai hitet tesznek a kulturális és vallási partikularizmus mellett. London baloldali főpolgármesterének egyik tanácsadója úgy nyilatkozik, hogy az egyenlőség megkívánja a vallási és etnikai kisebbségekkel szembeni megkülönböztetett bánásmódot. Egy munkáspárti képviselő szerint a brit értékeket nem szabad ráerőltetni a más fajhoz, kultúrához és valláshoz tartozó emberekre – sorolja a példákat Malik.

„A régi baloldal az osztálytudatot, az új baloldal a kulturális azonosságtudatot akarja felébreszteni.” Korábban a hátrányos megkülönböztetés ellen és az egyenlő bánásmód mellett tüntettek a baloldaliak, ma viszont a kisebbségek kulturális különbözőségének elismerését követelik. Például moszlim iskolákat, ahol a lányok elkülönített osztályokban tanulhatnak.

Mi a pálfordulás oka? Malik ebben az esszében inkább csak leírja az átalakulást, de egy másik, a londoni terrortámadások után megjelent cikkéből kiderül, hogy mit gondol az okokról. A régi rasszista előítéleteket szerencsére sikerült felszámolni – írta július 16-án a Timesban –, de nem sikerült közös értékrendszert teremteni.

A puszta multikulturalizmus azonban a konzervatív és fundamentalista vallási irányzatok malmára hajtja a vizet. „Nem a multikulturalizmus hívta életre a militáns iszlámot, az egyetemes világi értékekből kiábrándult baloldal viszont a mecsetek felé tereli az embereket.”