A svéd szakszervezetek nem engedik, hogy kizsákmányolják a lett vendégmunkásokat. De a lettországi svéd vállalatok alkalmazottaiért miért nem aggódnak annyira?
Európaszerte növekszik az érdeklődés a megreformált skandináv jóléti államok iránt. Sokan egy új északi modell megvalósításában keresik az amerikai út alternatíváját.
Valóban csábító perspektíva. De a skandináv országokban működő külföldi vállalatok, és főként az ott dolgozó külföldi munkások már kevésbé találják vonzónak.
„A legtöbb nyugati ország – írja egy lett-amerikai blogger – törvényeket hozott, hogy megvédje munkaerőpiacát a lusta kelet-európaiaktól. Attól féltek ugyanis, hogy az új EU-polgárok megszállják a nyugati országokat, és megfejik a szociális ellátórendszereket, miközben maguk nem teszik meg a társadalomért, ami tőlük telik. Csak Írország, Nagy Britannia és Svédország volt kivétel ez alól. De mi van akkor, ha a lusta lettek azért mennek külföldre, hogy egy lett vállalkozás számára dolgozzanak – mondjuk Svédországban? Ostromzár alá veszik őket a helyi szakszervezetek.”
A blogger a Laval un Partneri építési vállalkozás esetére utal. A Laval megbízást kapott, hogy iskolát és lakóházat építsen Vaxholmban, Stockholm szélén. A munkát a cég lettekkel akarta végeztetni. De a svéd építőmunkás szakszervezet tagjai megszállták az építési területet, majd elérték, hogy a bíróság megtiltsa a Lavalnak a svéd kollektív szerződésben meghatározottnál alacsonyabb bérek fizetését.
A szakszervezetek arra hivatkoztak, hogy nem engedik kizsákmányolni a lett szaktársakat. Valójában azonban a saját hatalmukat és tagjaik kiváltságait védelmezik – vágtak vissza a kizsákmányolást cseppet sem bánó lettek.
„Ha a nagyhatalmú svéd szakszervezetek annyira aggódnak a Vaxholmban dolgozó munkások miatt, akkor miért nem viselik szívükön azoknak a lett munkásoknak a sorsát is – kérdezte gúnyosan a lett külügyminiszter –, akik a Lettországban működő svéd cégeknél dolgoznak, és sokkal kevesebbet keresnek, mint Vaxholmban?”
A lettek nem hagyják annyiban a dolgot, az Unió luxemburgi bírósága elé viszik az ügyet. A politikai hullámok máris olyan magasra csaptak, hogy az Európai Bizottság elnöke, Barroso szükségesnek tartotta nyilatkozni: „Semmiképpen sem akarjuk kritizálni a svéd szociális modellt.”
De aztán kénytelen volt visszakozni. Azt mondta, hogy nem akar elébe vágni a bíróság ítéletének, és semmire sem kötelező frázisok mögé menekült: „Tiszteljük minden ország hagyományait, és reméljük, hogy ezek nem ütköznek az európai irányelvekbe.”