„Aki egy egész civilizáció képviselőinek minősíti a terroristákat, az messze rangjukon felül kezeli őket” – érvel Isabelle de Gaulmyn a párizsi La Croix-ban.

A katolikus lap szerzője ezzel magát Manuel Vallst, a szocialista kormány miniszterelnökét veszi célba, aki június végén, a franciaországi és a tunéziai terrormerényletek után a „civilizációk háborúja” kifejezéssel írta le a terrorista veszélyt. A kifejezés, mint tudnivaló, Samuel Huntington harvardi professzortól származik, aki az 1990-es években előbb egy előadásában, majd egy folyóiratcikkben, végül egész könyvben vitatta egykori tanítványának, Francis Fukuyamának elméletét, miszerint a hidegháború lezárultával beköszöntött „a történelem vége”, a liberális demokrácia és a piacgazdaság pedig vetélytárs nélkül marad a történelem színpadán. Huntington úgy látta, hogy az általa civilizációnak nevezett kulturális-gazdasági-vallási egységek között óhatatlanul konfliktusok robbannak ki. Az ortodox keresztény, a latin-amerikai, a muszlim, a kínai, a japán és az afrikai „civilizációk” mindegyikét alkalmasnak találta arra, hogy kihívást intézzen a nyugati „civilizáció” ellen.

Isabelle de Gaulmyn szerint Valls miniszterelnök azért vette kölcsön Huntington szavait, mert határozott politikus benyomását akarta kelteni a válsághelyzetben. Nem mondta kifejezetten, hogy a Nyugat és az iszlám háborújáról van szó, de az utalás mégiscsak ezt jelenti. Márpedig nagyon veszedelmes dolog ily módon falra festeni a vallásháború ördögét. Ezzel messze túlértékeli a terroristákat, mivel korántsem képviselnek egy egész civilizációt. Viszont miközben Valls maga is minduntalan hangsúlyozza, hogy nem szabad általánosítani, ezzel a kifejezéssel sokaknak mégis azt sugallja, hogy ha muszlimok, akkor inkább a terroristák oldalán állnak, amire pedig egyáltalán nem kellene őket rábeszélni. Annál is kevésbé, mivel a terrorizmus ellen nem elég rendőri eszközökkel harcolni. Legalább ilyen fontos elszigetelni a terroristákat, és megakadályozni, hogy imponáljanak a muszlim fiataloknak.

A madridi El Paísban Moisés Naím alapos statisztikai adatgyűjtés nyomán hasonló következtetésre jut: nem a civilizációk háborújával van dolgunk. A 2014-es Globális terrorizmus-index adatai szerint 2013-ban csaknem 18 ezren vesztették életüket terrortámadás következtében, közülük tizenöt ezren Irakban, Afganisztánban, Pakisztánban, Nigériában és Szíriában. Tizenkétezer halál az iszlám állam, a Boko Haram, az afganisztáni tálibok és az al-Kaida lelkén szárad. Tíz évre visszamenőleg nagyon hasonló arányokkal találkozunk. A fejlett országokban a merényletek öt százalékát követik el, és többnyire nem is muszlimok. 2001. szeptember tizenegyedike, a nagy terrortámadások napja óta Amerikában negyvenhat ember lelte halálát terrortámadás következtében, és közülük huszonhatot amerikai fehér szélsőségesek gyilkoltak meg. A tizenkilenc amerikai terrormerénylet közül hetet követtek el iszlamisták. Azt azonban az El País szerzője is elismeri, hogy az iszlamista terrorizmus súlyos, egyre növekvő veszély, és a Nyugatot is növekvő mértékben fenyegeti.