„Bírálói szerint a pornográfia lealacsonyítja a nőket, csökkenti a szexuális élvezetet és tönkreteszi a kapcsolatokat. Valóban így áll a dolog?” – teszi fel a kérdést Maria Konnikova New York-i pszichológus író az Aeon magazinban.

Meglehetősen elterjedt vélemény, hogy a túlzott pornófogyasztás pszichológiai és társadalmi értelemben egyaránt káros. Nem is csoda, hiszen a pornó, hála az internetnek, minden korábbinál könnyebben és gyorsabban hozzáférhetővé vált. Egyes becslések szerint az internet forgalmának 37 százaléka pornográf tartalomhoz kapcsolható. Az interneten hovatovább könnyebb akaratlanul is felnőtt tartalomba botlani, mint elkerülni azt.

A témában írt empirikus kutatások nem támasztják alá a pornográfia-fogyasztással kapcsolatos aggodalmakat. Az európai országokban a pornó legalizálása nem járt együtt a szexuális bűncselekmények számának növekedésével. Épp ellenkezőleg, Svédországban, Nyugat-Németországban és Dániában is csökkent az ilyen bűncselekmények száma.  

Nicole Prause, az UCLA neuropszichológiai kutatórészlegének vezetője kimutatta, hogy tévesek azok az elméletek, miszerint a pornónézés megváltoztatja az agyműködést. Prause és szerzőtársa egy idén publikált tanulmányának tanúsága szerint azt találta, hogy az erotikus filmek nézése nemhogy merevedési zavarokat okozna, de kifejezetten növeli a libidót a férfiak esetében.

Egy 2002-es svájci kutatás kimutatta, hogy a fiatalok körében a pornográf tartalmak fogyasztása nem jár együtt a kockázatosabb szexuális viselkedéssel. Hasonló eredményre jutott egy 2013-as holland felmérés is, amely szerint minimális összefüggés mutatható ki a pornográfia és a fiatalok nemi élete között. Több kutatás cáfolja a feltételezést, miszerint az erotikus tartalmak hatására nőne a nőkkel szembeni erőszakra való hajlam (ami nem ellentétes azzal, hogy  az erőszakra eleve hajlamos férfiak többet néznek pornót).

Konnikova szerint mindebből az következik, hogy a pornográfia nem tekinthető általánosan destruktívnak – sem társadalmi, sem pszichológiai szempontból. Feltéve, hogy a felnőtt tartalmak fogyasztói el tudják választani a fantáziát a valóságtól. Ami a fiatalok esetében nem mindig teljesül. Erre azonban nem a pornográfia elleni szélmalomharc, hanem a fiatalok felvilágosítása a megoldás – véli Konnikova. Ha a fiatalok természetes kíváncsiságát az iskolában és a családban nem elégítik ki, akkor a pornográf tartalmakból fogják meríteni a szexualitással kapcsolatos ismereteket. Konnikova elismeréssel szól a norvég állami televízió felvilágosító műsoráról, amelyben már a kilencéveseknek is szokatlan nyíltsággal mutatják be a szexualitást és a nemi életet. Naná, mert pedofil. És oroszperverz. Már a neve is lovasit jelent.