Igen. Dupla vével írandó. A Wikipédiáról, egy önkéntesek által előállított, bárki által módosítható és ingyen használható enciklopédiáról van szó.

„A wikiwikiweb olyan webhely, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználók (vagy általános esetben bárki) a laphoz új tartalmakat adjanak hozzá, vagy annak tartalmát módosítsák. A név maga a hawaii wiki wiki kifejezésből ered, ami ’fürgét’ vagy ’nagyon gyorsat’ jelent. A Honolulu Repülőtéren a terminálok közötti járatokat nevezik Wiki Wiki Busnak, azt akarván jelezni, hogy e járatok gyorsan közlekednek.”

Az idézet a magyar Wikipédia Wiki szócikkéből való. Csak egy kicsit megwikiztük: tömörítettük, csiszoltuk a fogalmazást.

Az eredetileg angol nyelvű, de aztán a világ számos nyelvén lelkes követőkre találó internetes vállalkozás tartalmát a közönség állítja elő, bárki módosíthatja, átszerkesztheti. Szemben a hagyományos nagyenciklopédiák online változataival, a Wikipédia használata teljesen ingyenes. Terjedelmét tekintve biztosan joggal hasonlítjuk egy nagyenciklopédiához. A 2001-ben indult angol Wikipédia már közel 800 000 cikket tartalmaz. A magyar változat 2003-ban startolt, és eddig 18 000 cikk került fel rá.

Nemrég egy konferencia alkalmából Budapesten járt Jimmy Wales, a Wikipédia alapítója. A Népszabadság újságírója, Kőműves Anita szembesítette az obligát gyanakvással: „A Wikipédia kritikusai azt mondják, az a legnagyobb probléma, hogy nem tudományos munka, nem tudósok írják, ezért nem is megbízható.” Mire a webciklopédista: „A minőséget a közösség biztosítja, amely írja és felügyeli a szócikkeket. Minden változás megjelenik egy erre fenntartott oldalon, amelyet több százan figyelnek. Az erre használt szoftver lehetővé teszi, hogy könnyedén meglássuk és összehasonlíthassuk a változásokat. Minden régebbi verziót mentünk, minden visszakövethető. A legfontosabb, hogy ez egy közösség, ahol az emberek ismerik egymást. Ettől működik.”

A Metazin szerkesztőinek tapasztalata szerint Jimmy Walesnek nem sikerült eloszlatnia az aggodalmakat. Ez kellemetlenül érint bennünket, mert rendszeresen adunk meg a Wikipédia cikkeire vezető linkeket, főként az angol őswikit használjuk.

Tájékozott, minden internetes fejleményért lelkesedő honfitársaink, akik a közösség szótól és az ingyenességtől egyébként transzba szoktak esni, úgy reagálnak a Wikipédiára, mint az egyszeri atyafi, aki azt mondta az állatkerti zsiráfra, hogy ilyen állat nincs. És tényleg, valószínűtlen, hogy létezik ilyen teremtmény, de attól még létezik. A Wikipédia cikkei minden jogos gyanakvás ellenére általában megbízhatóak.

Vegyünk egy példát. „A brit politika folytatásos szappanoperája: a Munkáspárt kongresszusainak alkalmából rendre fölmerül – írtuk szeptember 29-én Egy miniszterelnök búcsúztatása című szemlénkben –, hogy Tony Blair most már tényleg átadja a helyét Gordon Brownnak, ahogy azt állítólag az 1994-es általános választás előtt megígérte neki. Most sem lett belőle semmi.”

Az ígéretre vonatkozó állításon elhelyezett link a Granita (restaurant) szócikkre vezet. A Granitában állapodott meg, ha minden igaz, a két pártvezér. A Granita szócikktől egy újabb kattintással a Blair–Brown megállapodás cikkhez jutunk.

A névtelen wikisek kényes, vitatott ügyet tárgyalnak tiszteletre méltó tárgyilagossággal. Megadják a megállapodás egyetlen írásbeli dokumentumára vezető linket. Kifejezésre juttatják abbeli gyanújukat, hogy az izgalmas sztori, legalábbis eddig ismert változatában, túl egyszerű, hogysem a teljes igazságot tartalmazná.

A szerkesztő közösségnek sok szeme van, de természetesen nem minden hibát vesznek észre. Nicholas Carr, tekintélyes internet-szakértő, aki általában nincs meghatva a web kollektív bölcsességét és mindenki számára hozzáférhető voltát dicsőítő populizmustól, nemrégiben két kínosan slampos cikkre hívta fel a figyelmet blogján.

A Wiki atyjának gyors reakciója nem menti, nem is akarja mentegetni a hibát, és becsületére válik Jimbónak (így jegyzi válaszát Jimmy Wales): „Sok mindennel nem értek egyet a kritikában. Én sose gondoltam, hogy a Wikipédia pusztán azért jobb, mint a Britannica, mert ingyenes. Az a célom, hogy az ingyenességtől függetlenül olyan, vagy még jobb minőséget érjünk el, mint a Britannica. Ami a két felhozott példát illeti, ezek őszintén szólva rettentően kínosak. A Bill Gates és a Jane Fonda olvashatatlan szar.”

A szócikkek fölött a levélváltás óta ott díszeleg a figyelmeztető felirat: „A Wikipédián okvetlenül tárgyalandó témának tekintjük, ezért a cikket minél előbb rendbe kell tenni, hogy magasabb minőségi követelményeknek feleljen meg.” A felirat minden kulcsszavára linkeket helyeztek el, amelyek megmagyarázzák a fogalmakat és teendőket, s az eszközöket is az önkéntesek rendelkezésére bocsátják. A rendbetétel (cleanup) magyarázata és eszközei például itt találhatók.

A kisebbfajta botránynak beillő eset után a Guardian egy panelt hívott össze, hogy megállapítsa: mennyire bízhatunk a Wikipédiában? Az Encyclopedia Britannica egy korábbi főszerkesztője, továbbá írók, újságkiadók és újságírók értékeltek néhány találomra kiválasztott szócikket. Az eredmény eléggé vegyes volt, és nem tekinthető reprezentatívnak.

A Britannica volt főenciklopédistája, Robert McHenry azt a házi feladatot kapta a Guardiantől, hogy az Enciklopédia cikket értékelje. Nem volt elragadtatva. Az a benyomása támadt, hogy a névtelen wikist leginkább a hagyományos enciklopédiák és a Wikipédia némileg tendenciózus szembeállítása érdekelte. De McHenry nem sértődött meg. Közepest adott a cikkre. 5 pontot a maximális 10-ből.

A Guardian megfeledkezett arról, hogy a felkért szakértőkkel ne csak a Wikipédia cikkeit értékeltesse, hanem  más, hagyományos enciklopédiákból vett cikkeket is, méghozzá úgy, hogy a bírálók ne tudják, melyik cikk honnan való. Ezt még egy ilyen játékos felmérésnél is illett volna megtenni.