Totalitárius mozgalmak vezérei szeretnek könyvet írni. Vagy beszédeiket kötetben kiadni. Bin Laden eddig kivétel volt. Most pótolták ezt a hiányt. Ideje volt.

A New Left Review folyóirat saját kiadójából kinőtt Verso joggal büszkélkedik azzal, hogy „az angol nyelvterület legnagyobb radikális könyvkiadója”. Szerzői közt olyan neveket találunk, mint Sartre, Althusser, Marcuse, André Gorz, Habermas, Perry Anderson, Hobsbawm, Chomsky és Edward Said.

Oszama bin Ladent nem tekinti saját szerzőjének a Verso, de azért  Üzenet a világnak címmel hamarosan kiadja összegyűjtött beszédeit és nyilatkozatait. Azt nem tudni, jogdíjat fizet-e, és ha igen, kinek.

Most, hogy a kötet híre bejárja a sajtót, egyszeriben mindenki azt kérdezi, eddig miért nem adták ki. Hiszen az egész világot érdekli, hogy mi mozgatja az iszlamista terroristákat.

Az összeállító Bruce B. Lawrence, a Duke University professzora, az ázsiai iszlám és általában a vallási ideológiájú politikai mozgalmak szakértője. Előszavát a Chronicle of Higher Education legújabb száma közli.

Lawrence a tanulmány elején választ ad a kérdésre, hogy miért nehéz megtalálni Bin Laden nyilatkozatainak fordítását. A nyugati kormányok nyomást gyakorolnak a sajtóra, hogy ne terjessze a terrorista eszméket. Amivel nem sokra mennek, mert Bin Laden és társai kitűnő érzékkel és sikeresen használják az új médiát.

Bin Laden eredeti, arab nyelvű szövegeit sem volt könnyű összegyűjteni. Ez az internet egy sajátosságával függ össze. Sikeres, nagy forgalmú honlapok, amelyekről azt hisszük, hogy bármikor megtaláljuk őket, egyszercsak eltűnnek a netről. Aztán foghatjuk fejünket, hogy miért nem töltöttük le előbb az érdekes tartalmakat.

A forráskutatás nehézségei azonban eltörpülnek a filológiai problémákhoz képest. Bin Laden szövegei tele vannak homályos utalásokkal a Koránra és más szent szövegekre. A tanult terroristavezér nem öncélúan fitogtatja tudományát, hanem mindig politikai célzásokat tesz.

1996 nevezetes év volt Bin Laden számára. Négy szaudi terrorista a lefejezése előtt nyilvánosan bevallja, hogy Bin Laden felhívásai ösztönözték őket tetteikre. Clinton elnök titkos rendeletben felhatalmazza a CIA-t, hogy bármilyen eszközt bevethet Bin Laden hálózata ellen. A terroristavezér meghirdeti a szent háborút.

A dzsihádot bejelentő deklaráció egy Korán-idézettel kezdődik. Lawrence fordításában így hangzik: „Csak olyan reformokat akarok, amelyeket meg tudok valósítani, és csak Allah segítségével érhetek sikert, Benne bízom, Hozzá fordulok.”

Lawrence kommentárja: "Suaib próféta volt az, aki e szavakkal buzdította reformokra a híveket. Suaib dúsgazdag ember volt, de azt tartották róla, hogy becsületes úton szerezte vagyonát, és a szociális igazságosság híve volt. Ebből az következik, ami minden arab hallgató számára nyilvánvaló, hogy Bin Laden magát és küldetését ehhez a prófétai elődjéhez, az ő küldetéséhez hasonlítja.”

Az amerikai kommentátort, miután rendszeresen áttanulmányozta a szövegeket, az lepte meg a leginkább, hogy mennyire „hiányzik belőlük a szociális dimenzió”. Bin Laden „a világ sok baját ítéli el – erkölcsi alapon”. Ezek részben társadalmi bajok: munkanélküliség, infláció, korrupció. De sehol sem kínál alternatívát, semmit sem mond az ideális társadalomról.

„A társadalmi program hiánya – állapítja meg Lawrence – nem csak a (német) Vörös Hadsereg Frakciótól vagy az (olasz) Vörös Brigádoktól különbözteti meg az Al-Kaidát, hanem a radikális iszlamizmus előző, ötven évvel ezelőtti hullámától is.”