„A Mark Zuckerberggel szemben kinyilvánított ellenszenv antiszemita” – írja Götz Aly, a tekintélyes német történész a Berliner Zeitungban.

Aly a Facebook tulajdonosának jótékonykodása kapcsán elhangzott bírálatokra reagál. Sokan ugyanis hátsó szándékot orrontottak az amerikai milliárdos döntése mögött. Azt vélelmezték, hogy Zuckerberg csak formálisan mond le 45 milliárd dollárnyi Facebook-részvényéről, hogy a saját jótékonysági szervezetébe átmentett pénz után ne kelljen adóznia. Michael Hanfeld, a Frankfurter Allgemeine Zeitung hasábjain például Zuckerberg emberbarát gesztusát a Facebook PR-akciójának nevezte, amelynek célja, hogy még több felhasználót édesgessen a közösségi oldalára, hogy még inkább behálózhassa a világot. Hanfeld kitért arra is, hogy a Facebook jótét lélekként tetszelgő tulajdonosa alig fizet adót Európában, és igyekszik az adatvédelmi szabályokat a saját igényeihez szabatni.

Aly szerint a kritikák az antiszemitizmus nyelvét használják. Igaz, hogy nem zsidóznak nyíltan, de a Mein Kampf fordulatait veszik át – fondorlatos képmutatással, kegyetlen egoizmussal, kizsákmányoló csalással vádolják Zuckerberget. „A nagyszüleink is így beszéltek. Nem azt üvöltözték, hogy halál a zsidókra, hanem inkább képmutatónak nevezték a sikeres zsidókat” – állítja Aly –, aztán pedig mosták a kezüket, hogy ők ugyan semmit nem követtek el, és a zsidóüldözésről nem is tudtak.

„Hogyan tudott ilyen abszurd következtetésre jutni, Herr Aly? Hogyan mondhatott ennyire csődöt a nemzeti szocializmus történészének józan esze?” – válaszol a kollégáját, Hanfeldet ért kritikára Jürgen Kaube, a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerkesztője. Kaube egyetért azzal, hogy Zuckerberg kritikusai irigyek. Ebben az esetben azonban az irigykedésben még utalásszinten sincs semmi antiszemitizmus. Vajon akkor is antiszemitizmust kiáltana Aly, ha ugyanez a kritika egy történetesen nem zsidó származású milliárdossal szemben hangozna el? Nyilván nem. Zuckerberg származása ugyanis csak Alynak fontos, a kritikusoknak egyáltalán nem – írja Kaube. Ráadásul az ilyen ostoba és alaptalan antiszemitizmus-vádak kontraproduktívak, hiszen komolytalanná teszik az amúgy valóban létező előítéletek elleni küzdelmet.

Megjegyezzük, hogy nemcsak Németországban, de az Egyesült Államokban is elhangzottak Zuckerberg adományozásával kapcsolatban hasonló bírálatok. Még a New York Review of Books is azt feszegette, hogy a milliárdos jótékonykodók csak basáskodni akarnak, ahelyett, hogy adót fizetnének. A Forbes szintén adóoptimalizálással vádolta a milliárdost.