„Amerika történetében először esik meg, hogy egy jogvédő mozgalom intoleránsabb és tekintélyelvűbb, mint a rendszer, amellyel szemben fellép” – írja a Federalistben Daniel Payne.

A törvénytervezet természetesen nem csak a férfiakat tiltotta volna ki a női illemhelyről, hanem általában rendelkezett volna úgy, hogy felnőttek csak a biológiai nemük szerinti nyilvános illemhelyeket látogathatják. Az emberek elsöprő többsége törvény nélkül is tartja magát e szabályhoz, az LMBT mozgalom azonban súlyos diszkriminációt lát benne, és álláspontja mellett mozgósította a sajtót és az üzleti világot. Az ügy arra emlékezteti a szerzőt, hogy két éve a Mozilla szoftver-cég elmozdította vezérigazgatóját, miután kiderült, hogy Brendan Eich ellenezte a melegházasságot, amikor évekkel korábban erről zajlott vita Kaliforniában. Payne ezt akkor elképesztő hisztériának minősítette, de a mostani eset fényében Eich menesztése semmiségnek tűnik.  Ezúttal ugyanis maga Bruce Springsteen lépett pástra: lemondta az észak-karolinai Greensboróba tervezett koncertjét. Több tucatnyi vállalat vezetői tiltakozó levelet írtak alá, a PayPal nemzetközi internetes kereskedelmi fizetőfelület törölte azt a tervét, hogy Charlotte-ban, az állam legnagyobb városában építsen ki műveleti központot, Stephen Schwartz, a neves musicalszerző bejelentette, hogy letiltja darabjainak bemutatását az állam területén, nagy filmgyárak pedig nem forgatnak ott több filmet. És mindennek tetejébe a szövetségi kormányzat azt vizsgálja, milyen útberuházásokat, lakástámogatásokat és oktatási hozzájárulásokat tarthatna vissza megtorlásképp.

Hogy világosabb legyen, miről van szó, ideidézzük a Facebookot, amely felhasználói panaszok nyomán szakított azzal a szokásával, hogy két nem közötti választást ajánlott fel azoknak a felhasználóinak, akik a nemüket is tudatni akarják. Előbb ötven, legújabban, április közepétől pedig egyenesen hetvenegy nemi identitást ajánl fel angol nyelvű felhasználóinak. Például van „nemközi férfi”, „nemközi nő” és „nemközi személy” is a lehetőségek között. A Nautilus tudományos folyóirat lapjain pedig Robert Sapolsky, a Stanford Egyetem biológia-, neurológia- és idegsebész-professzora azt írja, hogy az emberi faj korántsem két nemre oszlik, hanem számtalan átmenet van a két szélső érték, a férfi és a nő között . Persze ő is tudja, hogy akik nem a két szélső értékhez tartoznak, azok igen kevesen vannak, de elméleti szempontból mégiscsak leegyszerűsítés férfiakra és nőkre osztani az emberiséget. Gyakorlati szempontból azonban a leegyszerűsítés elkerülhetetlen, írja a professzor, mert az ember evolúciós öröksége, hogy nemiség dolgában bináris fogalmakban gondolkodik. A párkeresésnek ugyanis ez a biológiai feltétele – és párkeresésről a professzor óhatatlanul az utódnemzés szemszögéből beszél, ami azonban esetleg éppoly sértőnek látszhat a transzneműség szemszögéből, mint az észak-karolinai illemhelytörvény.

Az észak-karolinai javaslatról pedig azt írja Payne, hogy korántsem kivételes eset. A kormányzók ugyanis nem szeretik, ha  államukról rosszat írnak a lapok, inkább beadják hát a derekukat, ha az LMBT- közösség oldaláról kifogás éri a terveiket. Tavaly Indianában átírták a vallásszabadságról szóló törvényt, amely egy tizenkét év előtti szövetségi törvényt honosít, és kötelezi az államot, hogy tartsa tiszteletben az emberek és a közösségek vallási meggyőződését. Ezt úgy is lehet értelmezni, hogy eztán valaki megtilthatja, hogy transzneműek belépjenek a vendéglőjébe, ezért a kormányzó inkább módosíttatta a szöveget. Georgiában a kormányzó visszavont egy törvénytervezetet, amely jogot adott volna arra, hogy vallási meggyőződésből bizonyos aktusokat meg lehessen tagadni. Például azonos nemű párokat ne legyen kötelező összeadni. Több vállalat az állam bojkottjával fenyegetőzött, és a tervezet a papírkosárba került. Dél-Karolina kormányzója az északi szomszéd példáján okulva „szükségtelennek ítélte”, hogy államában a terveknek megfelelően illemhely-törvény szülessen. Wisconsinban pedig a tankerület kötelezett egy iskolát, hogy fogadja el egy lány jelentkezését az iskolabál királyának címére, mivel az illető fiúnak tartja magát. „Ezt nevezem LMBT-maffiának” – írja Payne. Ha egy állam törvényhozói vagy kormányzói meg akarják óvni a polgárnak azt a jogát, hogy meggyőződéséhez híven éljen, „akkor kapnak egy visszautasíthatatlan ajánlatot”.