A képzett munkaerő elvándorlásától minden ország tart, még a leggazdagabbak is. Pedig az agyelszívásnak lehetnek jótékony hatásai. Épp a szegényeknél.

Az agyelszívást, vagyis a képzett munkaerő elvándorlását nagy kihívásnak tekintik mindenütt. Az EU szegényebb keleti tagjai attól félnek, hogy tudósaik és jól képzett szakembereik a gazdagabb nyugati országokba települnek át. De azok sem boldogok – a nyugat-európai országokat az Egyesült Államok vonzereje aggasztja.

Az aggodalom érthető, hiszen egy orvos, informatikus vagy mérnök képzése sokba kerül, ráadásul a felsőoktatás költségeinek zömét majd’ mindenütt az állami büdzséből fizetik.

A probléma a szegény ázsiai és afrikai országokban a legnagyobb. Hiszen itt nem csak arról van szó, hogy ráfizetés a szakemberek képzése. „Ghánában például hat orvos jut százezer emberre, mert a diploma megszerzése utáni tíz évben az orvosok háromnegyede külföldre megy” – olvassuk az Economistban.

Úgy látszik tehát, hogy az agyelszívás minden szempontból árt azoknak az országoknak, amelyekből a képzett munkaerő kiáramlik. Egy bonni kutatócsoport azonban más következtetésre jutott. Andrew Mountford, Oded Stark és J. Edward Taylor közgazdászok nemrég megjelent tanulmányukban arra hívják fel a figyelmet, hogy az agyelszívásnak lehetnek pozitív mellékhatásai.

„Az amerikai vagy ausztrál vízum megszerzésének lehetősége tanulásra ösztönzi a szegény országok lakóit” – foglalja össze az Economist a kutatás eredményét. – Azok a mexikói fiatalok például, akiknek a tanulás esélyt ad arra, hogy elhagyják szegény szülőfalujukat, komolyabban veszik az iskolát.

A legjobb tanulók valóban elmennek, de az otthon maradók is sokkal iskolázottabbak lesznek, ami előmozdítja a gazdasági fejlődést. Indiában a fiatalok akkor kezdték komolyan venni a számítástechnikát, amikor a legjobbaknak lehetősége nyílt rá, hogy külföldön vállaljanak munkát.

Az agyelszívásnak természetesen csak akkor lehetnek jótékony mellékhatásai, ha a külföldi munka reményében tanuló fiataloknak csupán egy része hagyja el az országot. Abból tényleg semmi haszna nincs egy államnak, ha minden jól képzett szakember és tudós elmegy, mint például Ghánában. „Ez már nem ösztönző hatású agyelszívás, hanem agyvérzés.”

Az idézett kutatásnak van egy másik fontos következtetése is, bár erről az Economist szemérmesen hallgat. Az, hogy a képzetlen munkaerő elvándorlása fordított hatást vált ki. Ha nem a tanultabbaknak nyílik lehetősége munkát vállalni gazdagabb országokban, hanem a képzetlen fizikai munkásoknak, akkor csökken a tanulási kedv.