„Jó okunk van a depresszióra, de most nem erről beszélnék, hanem inkább jó hírt közlök, amely beragyogja az ünnepeket. A karácsony elleni harc véget ért!” – olvassuk Heather Digby Parton ironikus hangvételű cikkét a Salon webmagazinban.
Parton felidézi a karácsonyi szimbólumok körüli, év végi rituális kultúrharc nevezetesebb ütközeteit, amelyekről 2005-ös indulása óta a Metazin is lelkiismeretesen beszámol. A háború egyik legfontosabb terepe az ünnepi üdvözlés volt. A liberálisok a kulturális érzékenység nevében inkább kellemes ünnepeket kívántak, amit a keresztények a politikai korrektség ostoba megnyilvánulásának tekintettek, ha nem egyenesen a kereszténység elleni ateista ármánykodás részének.
Bár még zajlanak kisebb utóvédharcok és elkeseredett ateista kitörési kísérletek, Parton egyetért Bill O’Reillyvel, a karácsonypárti ellenállás főparancsnokával, aki néhány napja kijelentette: a háborút a keresztények seregei megnyerték, már nem kell diszkriminációtól tartaniuk a boldog karácsonyt kívánóknak. A győzelem oka pedig Donald Trump elnökké választása. Mint Parton felidézi, Trump egyértelműen közölte, hogy véget vet a „kellemes ünnepeket” politikai korrekt diktatúrájának, és visszahelyezi a „boldog karácsonyt” az őt megillető helyre.
A Christian Science Monitor is ünnepli a karácsonypártiak győzelmét, ám megjegyzi, hogy az ünnepi kultúrharc füstje nagyobb volt, mint a lángja. Felmérések szerint ugyanis az amerikaiaknak mindössze 13 százaléka érezte sértőnek a „kellemes ünnepek” kifejezést, a boldog karácsonyt pedig még ennél is kevesebb, mindössze 3 százalék nehezményezte. Igaz, ennek ellenére a republikánus szavazóknak 57 százaléka értett egyet azzal a megfogalmazással, hogy az ateisták háborút indítottak a karácsony ellen, az evangéliumi keresztények vezetőinek pedig harmada állította, hogy üldözik vallási nézeteiért.
Még a New York Times sem vitatja a karácsonypártiak győzelmét, ám úgy véli, hogy az ünnepi kultúrharc valójában a jobboldal által szervezett árnyékboksz-mérkőzés volt. A liberális napilap szerint abszurd azt állítani, hogy Amerikában, ahol igen magas az aktív keresztény lakosság aránya, bárki is háborút indított a kereszténység ellen. Lehetséges, hogy a karácsonyi szimbólumok körüli liberális felhajtás az érintett kisebbségeket zömében hidegen hagyó, multikulturális politikailag korrekt túlérzékenység terméke, netán egyszerű polgárpukkasztás. Ám legalább ilyen túlérzékenység a kereszténység elleni támadást látni benne. A New York Times a túlzás példájának tartja, hogy a Starbucks karácsonymentesített ünnepi poharai kapcsán Donald Trump is a kávézólánc elleni bojkott gondolatával kacérkodott.
Ami pedig a kellemes ünnep és a boldog karácsony kérdését illeti, a napilap kitér rá, hogy a „kellemes ünnepeket” kifejezés már száz éve használatban van. A boldog karácsonyt is előszeretettel használó liberális Obama elnöksége alatt ráadásul 41-ről 25 százalékra csökkent a „kellemes ünnepeket” használata. Habár idei üzenetében Obama és családja éppenséggel „kellemes ünnepeket” kívánt. Sarah Palin egykori republikánaus alelnök-jelölt rögtön meg is jegyezte Facebook-oldalán: „Boldog Kar…. Ja, sztornó, Obamák vagyunk, kellemes tudomisén milyen ünnepeket!”* Mindenesetre a liberális lap úgy véli, hogy van remény a tartós békére. Kérdés persze, hogy ha másban nem, ebben miért hallgatnának a fegyverek.
[* Barack Obama és felesége szemlénk megjelenése után videoüzenetben kívánt boldog karácsonyt.]