„Igazán nem vagyok érzéketlen az antiszemitizmussal szemben, de megdöbbentett, micsoda pánik van az amerikai zsidóság körében, mióta Donald Trump megnyerte az elnökválasztást – írja David Bernstein jogászprofesszor a Washington Postban.
Tény, hogy az újságok hónapok óta cikkeznek a zsidó közösség aggodalmairól, és miután zsidó kulturális központok sorában volt hamisnak bizonyuló bombariadó, továbbá vandálok zsidó temetőkben sírköveket forgattak ki a földből, sok kommentátor vélte Trumpot és csapatát bűnösnek, mert úgy látták, hogy kampányukban elszabadult a rasszizmus. A Vox magazinban Sarah Wildman terjedelmes összefoglalót közöl ezekről a véleményekről, és felsorolja, mi mindenben tartja vétkesnek Trump elnököt. Például abban, hogy amikor elítélhette volna a vandál cselekedeteket, újságírói kérdésre azt felelte, hogy lánya, veje és két unokája is zsidó, továbbá, hogy nála kevésbé antiszemita ember nincs. Wildman egyetértőleg állapítja meg, hogy zsidó körökben ennek nyomán úgy érzik, engedékenység tapasztalható az antiszemitizmussal szemben. Azt is kijelenti, hogy a Breitbart hírportálon, amelyet azelőtt Steve Bannon mai elnöki főtanácsadó vezetett, a szerzők nem átallották negatív színben feltüntetni a zsidókat. A baloldali zsidó hetilap, a Forward hasábjain pedig „az antiszemitizmus sorozatos előmozdításával” vádolták meg Trumpot.
Ezt a magatartást nevezi Bernstein antiszemitizmus-pániknak. Egyetlen antiszemita erőszakcselekmény sem történt, nem úgy, mint annyiszor korábban, amikor nem volt efféle riadalom. Azokban a társadalmi csoportokban, amelyekben aránylag magas antiszemitizmus-szintet mérnek (feketék, első generációs latin-amerikai bevándorlók, muszlimok, középiskolából kibukók), egytől egyig a demokrata szavazók vannak többségben, tehát alaptalan feltételezni, hogy Trump szavazói antiszemitábbak, mint az ellentábor.
Bernstein kikereste a Breitbart minden olyan írását, amelyben a zsidó, az Izrael és az antiszemitizmus szó szerepel, és egyetlen olyat sem talált, amelyben negatív színben tüntetnék fel a zsidókat, viszont annál több olyat, amely elítéli az antiszemitizmust. A zárt demokratapárti környezetben élő baloldali zsidóság köreiben ritka az olyan ember, aki ismer republikánus szavazókat, és érthető körükben az ijedség, ha történetesen a republikánusok győznek a választáson. Mégiscsak az alaptalan pánik bizonyítékának tartja azonban, hogy a radikális antiszemitizmus-elleni szervezet, az Anti-Defamation League elnöke szerint a harmincas évek óta nem volt akkora antiszemitizmus a politikai közbeszédben, mint ma. Miközben az arab bevándorlás erősödésétől szemlátomást nem tartanak ezek a források, holott felmérések szerint az arab világban a lakosság nyolcvan százaléka táplál antiszemita érzelmeket.
Erre aztán Rob Eshman, a Jewish Journal főszerkesztője az antiszemiták mentegetőjének minősítette Bernsteint. Megismételte a vádakat, amelyeket Bernstein cáfolni igyekezett, csak éppen szerinte ezek nem pánikot, hanem aggodalmat fejeznek ki. Az az állítás is, hogy a harmincas évek óta nem volt ekkora antiszemitizmus? – kérdez vissza Bernstein a Washington Postban. Csodálkozva idézi a főszerkesztőt, aki szerint az arab bevándorlás csekélyke növekedése nem aggályos. Miközben a zsidóság elleni franciaországi merényletek, illetve számos amerikai halálos merénylet ismeretében éppenséggel elég ok van az aggodalomra. Csak éppen nem elsősorban Trumppal kapcsolatban. Igaz, az antiszemita és Izrael-ellenes megmozdulások – például az egyetemeken – a baloldali diákok lelkes támogatását élvezik. „Lehet, hogy Eshman az igazi antiszemitizmus-mentegető?" – kérdezi Bernstein.