Mi a jobb? Az ingyenes programok vagy a Microsoft drága szoftverei? Ez politikai kérdés is. Bill Gates lekommunistázza az ingyenes programok fejlesztőit.

A nyílt forráskódú programokat nem védi szerzői jog. Bárki ingyen használhatja, tetszés szerint módosíthatja őket.

Az is megengedett, hogy egyéni programozók vagy vállalatok üzletet csináljanak abból, hogy az ingyen átvett programokat a megrendelők speciális igényeihez szabják. De a megrendelésre írt fejlesztéseket aztán mindenki számára ingyen hozzáférhetővé kell tenniük.

A programok eladásából élő nagy szoftvercégek nem lelkesednek az ingyenes programokért. Újra és újra fellángol a küzdelem a nyílt forráskód hívei és a programok forráskódját üzleti titokként kezelő szoftveróriások, mindenekelőtt a Microsoft között. A vita tárgya főként a biztonság, mert azt a nagyok sem vonhatják kétségbe, hogy az ingyenesség előnyös a felhasználónak. 

A nyílt kód támogatói arra szoktak hivatkozni, hogy a bárki által módosítható programok hibáit gyorsabban kijavítja a munkába szabadon bekapcsolódó önkéntes programozók serege, mint a nagy cégek alkalmazottai. 

A Security Innovation márciusban közzétett tanulmánya szerint azonban a nyílt forráskódú Linuxot futtató szerverek sokkal nagyobb biztonsági kockázatot jelentenek, mint a Windowst használók. Az adatbázis-kezelők biztonságát összehasonlító júniusi felmérésükből is a Windows került ki győztesen. Novemberi kutatásukban arra az eredményre jutottak, hogy az ingyenes programok bonyolultabbak a Windowsnál.

Csakhogy az eredményeket gyanússá teszi, hogy a Security Innovation a Microsoft hivatalos partnere. A nyílt kód hívei természetesen nem hagyták szó nélkül a dolgot. Az ingyenes Linuxot használó Novell egyik fejlesztője például tételes cáfolatot tett közzé.

De a szoftveróriások és a nyílt kód támogatói közötti vita gyakran nem informatikai szakkérdések körül forog. Bill Gates egy januári interjúban „modern kommunistának” nevezte a szabadalmi- és szerzői jogok ellenzőit. Steve Ballmer, a Microsoft vezérigazgatója pedig azt nyilatkozta, hogy „a Linux olyan, mint a rák”.

„Miket mondhatnak egymás között ezek az alakok? – kérdezi Adam B. Penenberg a Slate-en megjelent cikkében. – Talán azt, hogy az Al-Kaida Linuxot használ, amikor a terrortámadásokat tervezi.”

De bárhogy acsarkodnak is, attól még tény marad, hogy „az egész világháló léte a nyílt forráskódú programoknak köszönhető”. A világ szervereinek közel háromnegyed részén ingyenes program fut. Ingyenes alkalmazásra épül az Amazon, a Yahoo! és a Google rendszere is. Utóbbi összesen 170 000 szervert működtet. Nyolcvanöt millió dollárba (17 850 milliárd forint) kerülne, ha ennyi gépre Microsoft programot telepítenének.

Az irodai alkalmazások területén viszont szinte egyeduralkodó a Microsoft. Igazából senki sem tudja, hogy itt miért nem terjedtek el a nyílt forráskódú, ingyenes alkalmazások.

Csak idő kérdése? Vagy attól félnek az emberek, hogy kommunista lesz belőlük, ha nem a Microsofttól vásárolnak?