„Mi lenne, ha a nagy technológiai cégek működését is úgy szabályoznánk, ahogyan a csatornázási műveket? A nagy cégekre leselkedő legnagyobb fenyegetés, hogy közmű-szolgáltatóként kezelik őket” – olvassuk az Economistban.
Az elmúlt években felerősödtek az internetes nagyvállalatokkal, mindenekelőtt a Google-lal, a Facebookkal és az Amazonnal szembeni kritikák. Mint arról a Metazin is rendszeresen beszámolt, a monopolhelyzetet élvező magánvállalatok hovatovább átveszik az állam bizonyos feladatköreit. Ez demokratikus szempontból igencsak aggályos, hiszen miközben ezek a cégek rendkívüli társadalmi, gazdasági és politikai befolyásra tesznek szert, működésüket a köz továbbra is csak közvetve befolyásolhatja. Ezért egyre többen sürgetik, hogy az állam szigorú szabályokkal szedje ráncba az internetóriásokat. Ez már csak azért is szükséges lenne, mert az internet egyre inkább alapszükségleteket elégít ki: az online szolgáltatásokhoz való hozzáféréstől nagyban függ, mekkora a társadalmi egyenlőtlenség.
A megregulázás módjának egyik gyakran szóba kerülő módszere a cégek feldarabolása lenne. Az Egyesült Államokban a trösztellenes törvényre hivatkozva számos nagyvállalatot feldaraboltak a monopolhelyzet megszüntetése érdekében. Az Economist szerint ez azonban csak ideig-óráig működne, hiszen az internet és a számítástechnika területén nagyon gyorsan új monopóliumok alakulhatnak ki.
Kézenfekvőbb lenne, hogy az internetes és a szoftverfejlesztő cégeket a közműcégek mintájára szabályozzák. Hiszen a monopolhelyzetnek vannak előnyei: egyes értelmezések szerint ugyanis nemhogy lassítaná, hanem épp ellenkezőleg, elősegíti az innovációt. Vagyis csak arra lenne szükség, hogy a technológiai óriások méltányos profitját (és természetesen az elvárható szolgáltatás minőségét, a rendszer karbantartására és a fejlesztésére fordítható összegeket is) a magánkézben lévő közszolgáltatókhoz hasonlatosan szabályoznák.
Az Economist egy példával szemlélteti, hogy mindez mit jelent a nagyvállalatok és a fogyasztók számára. A Facebook felhasználói eldönthetnék, hogy böngészési adataikat a szolgáltató rendelkezésére bocsátják-e. Ha a cég méltányos hasznát a tőke 12 százalékában határoznák meg, akkor a Facebook nyeresége 65 százalékkal csökkenne. A jelenlegi és az Economist számításában a céget megillető profit különbségét pedig a felhasználók kaphatnák meg – hiszen a nyereség abból származik, hogy a cég az adataikat reklámcélokra használja fel. Így egy átlagos Facebook-használó évi 37 dollárt, a Google átlagos felhasználója pedig 45 dollárt tehetne zsebre.
Az érintett cégek nyilván mindent el fognak követni annak érdekében, hogy elkerüljék a közműszolgáltatóvá minősítést – ismeri el az Economist. Minden bizonnyal megpróbálják majd olyan mértékben integrálni szolgáltatásaikat, hogy még nyilvánvaló monopólium esetén se lehessen könnyen darabokra szedni a céget. És alighanem bevetik majd a lobbistáikat is, hogy nyomást gyakoroljanak a kormányra.