„Propaganda vagy sem, a Russia Today külföldi ügynökként regisztrálása rossz precedenst teremt” – írja Joel Simon, a szólásszabadságot és az újságírók jogait védő Committee to Protect Journalists szervezet elnöke az újságírókat védelmező bizottság honlapján.
November közepén az amerikai igazságügyi minisztérium arra kötelezte a Russia Todayt, hogy külföldi ügynökként regisztrálja magát. A minisztérium az 1938-ból származó ismert jogszabályra, a Külföldi Ügynökök Regisztrációs Rendeletére (FARA) hivatkozott. A rendelet előírja, hogy a külföldi kormányok támogatását élvező, politikai tevékenységet végző szervezeteket hivatalosan is mint külföldi ügynököket tartsák nyilván. A hidegháború idején a szovjet TASZSZ hírügynökség, az Izvesztyija és a Pravda is szerepelt a listán, és ma is négyszáz szervezetet és vállalatot tartanak számon külföldi ügynökként. Azok a külföldi állami támogatásban részesülő adók – például a BBC és a Deutsche Welle –, amelyek igazolni tudják, hogy független szerkesztőséget működtetnek, mentességet kapnak az ügynökként történő regisztráció alól.
„Az amerikaiaknak joguk van tudni, hogy az országban működő szervezetek közül melyek akarják külföldi utasításra befolyásolni az amerikai kormányt avagy a közvéleményt” – indokolta a döntést a nemzetbiztonsági ügyekben illetékes igazságügyminiszter-helyettes. A Russia Todayt a Kreml szócsövének tekintik, és sokan azzal gyanúsítják, hogy az orosz érdekeket követve Donald Trumpot támogatta az elnökválasztási kampány idején. Vannak, akik egyenesen az amerikai demokrácia aláásásának kísérletével vádolják. A Russia Today persze visszautasítja ezeket a vádakat, sőt, az oroszpárti elfogultságot is, és diszkriminációval, valamint a szólásszabadság korlátozásával vádolja az Egyesült Államok kormányát.
Simon azonban a többségi véleménnyel szemben rendkívül aggályosnak tartja a Russia Today megbélyegzését. Nem vitatja, hogy az RT az Egyesült Államokban és Európában egyaránt az orosz szempontokat képviseli, sőt azt sem, hogy propagandaeszköznek tekinthető. Ám nem kevésbé tekinti ártalmasnak, ha az állami hatóságok médiaszereplőket bélyegezhetnek meg és korlátozhatnak. A propagandatevékenység során ugyanis számos olyan riportot közölnek, például az amerikai szegénységről, amelyek a főáramhoz sorolt médiából kiszorulnak. A külföldi ügynökként történő regisztráció ugyanis nem pusztán szimbolikus következményekkel jár. Simon utal rá, hogy a Kongresszus már meg is vonta a Russia Today tudósítóitól az akkreditációt. Ennél is nagyobb probléma, hogy a külföldi ügynökként regisztrált orgánumok kötelesek felfedni minden kormányzati személlyel fenntartott kapcsolatukat, ami lényegében ellehetetleníti az újságírók munkáját.
Az esetnek azonban még súlyosabb következményei lesznek a nemzetközi porondon – teszi hozzá Simon. Putyin orosz elnök előre jelezte, hogy a Russia Today amerikai megbélyegzése esetén hasonló ügynöktörvénnyel sújtja az oroszországi amerikai érdekeltségű adókat. Így is történt, a Duma néhány nappal az RT amerikai regisztrációja után már tárgyalta is a törvényt, amely akár el is lehetetlenítheti az amerikai és az európai hírcsatornák és rádiók, egyebek között a Radio Liberty, a Voice of America és a CNN oroszországi működését. Mint Silvia Stöber, a német közszolgálati adó publicistája rávilágít, a Kreml arra használja az amerikai döntést, hogy tovább szigorítsa a nemkívánatos társadalmi szervezetekkel és médiával szembeni korlátozásokat. Aaron Meté a baloldali Nationben egyenesen így kommentálja az esetet: „A külföldi befolyás ellen, az amerikai demokrácia védelmében hozott szabályok éppen azokat a demokratikus normákat veszélyeztetik, amelyeket védelmezni hivatottak.”
Simon is hasonló véleményt fogalmaz meg. „A Russia Today külföldi ügynökként regisztrálása Oroszország kezére játszik. Ezzel az amerikai kormány hatékonyabban segíti elő a Russia Today céljait, mint az adó által közölt ezer tudósítás.”