„Azok körében, akik nehezen jönnek ki rendszeres jövedelmükből, sokszorta kevesebb a szerelmes ember, mint azok között, akiknek nincsenek égető anyagi gondjaik” – olvassuk Karina Pipiától, a Levada Központ kutatójától az Izvesztyijában.

Karina Pipia a legutóbbi időkben olyan kényes témákról nyilatkozott, mint hogy a lakosság biankó csekket adna Putyin elnök jelöltjének az elnöki posztra, akárki lenne is az illető. De ez persze merőben hipotetikus kérdés, hiszen az elnök indul a márciusi választáson. Pipia közölte a sajtóval azt is, hogy intézete immár nem hozhat nyilvánosságra közvélemény-kutatási eredményeket az elnökjelöltek támogatottságáról – majd a választás után. Szerencsére a Levada Központ érdekes társadalomszociológiai témákban is folytat kutatásokat, egyebek között kimutatta, hogy Oroszországban gyorsan nő a konzervatív értékek népszerűsége, például húsz év alatt háromszorosára (12-ről 35 százalékra) nőtt az abortuszt ellenzők arányszáma. A falvakban jóval elnézőbbek az emberek a művi vetélések iránt, és Pipia ezt a szegénység számlájára írja. Harmadával nőtt a házasságon kívüli nemi kapcsolatot ellenzők aránya is (68 százalékra), akárcsak az azonos neműek közötti nemi kapcsolatot elítélőké (83 százalékra).

Az Izvesztyijában röviden ismerteti az ünnepek népszerűségéről szóló kutatás eredményét, amely kimutatta, hogy az oroszok a hagyományos ünnepeket tartják a legnagyobb becsben, nevezetesen az újévet és a győzelem napját. Ezt követik a „nemi ünnepek”, a nőnap, és február 23. Az utóbbi a Vörös Hadsereg és Flotta Napja volt, most a haza védelmezőié. A szociológus besorolása szerint ez tehát férfiünnep, ami elég furcsán hangzik, hiszen nők százezrei is harcoltak a hadseregben a második világháborúban (talán egymilliónál is többen), és nyolcvanezer tisztet tartanak közöttük nyilván. Nagy meglepetésre kifejezetten népszerű a Valentin nap is. A fiatalok csaknem háromnegyede ünnepli meg, de még a lakosság idősebbik felének is csaknem egyharmada számon tartja.

Ezután tér rá a szociológus a szeretet témájára. A fiatal felnőttek fele nemigen tudja hova tegye a fogalmat, az idősebbek többsége viszont úgy nyilatkozik, hogy van része ilyen élményben: a megkérdezettek nagyobbik fele gyakran érzi úgy, hogy szeretik. A szerelmet illetően persze az életkor a legnagyobb vízválasztó. A 24 évnél fiatalabbak hetven százaléka vallja magát szerelmesnek. Ellenben a szegények körében zuhan az arányszám. Többségüknek nincs ilyen élménye. Pipia ezt a Maslow-piramisra utalva értelmezi. Maslow még az elsődleges motivációs hajtóerők között is csak a negyedik helyre sorolja a nemi vágyat, és Pipia úgy gondolja, hogy az egyénnél akkor aktiválódik a nemi vágy, ha a legalapvetőbb testi szükségletekről, az ételről, a melegről és a biztonságról már gondoskodott. A kifejezett éhség, fagy és életveszély esetét leszámítva azonban hamarabb szóba jöhetnének más lehetséges okok, például a szegények alacsony társadalmi presztízse és ennek megfelelően szűkebb kapcsolatrendszere.