Valószínűleg a Narnia lesz a karácsony mozislágere. A kritikusok egy része erőszakos vallási propagandának tekinti. Akár amerikai stílusú kultúrharc törhet ki Európában egy mesefilm miatt.

Amerikában régóta totális kultúrharc folyik. A képregényeket, a mesekönyveket és a rajzfilmeket is csatasorba állítják. Lehet, hogy most Európára is átterjed a háború.

C. S. Lewis, a hétrészes Narnia krónikái szerzője Oxfordban tanított középkori irodalmat. Ifjúkorában ateista volt, de aztán a huszas években hívő lett és az anglikán egyházhoz csatlakozott. Megtérése után keresztény apologetikával is foglalkozott.

A Narnia-saga bevezető része, Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény a második világháború idején játszódik. Négy testvérről szól, akiket a londoni bombázások elől vidékre menekítenek. Vendéglátójuk kastélyában az egyik testvér egy varázsszekrényre bukkan, amely a Narnia nevű fantasztikus birodalomba repíti őket.

Narniában egy gonosz boszorkány uralkodik. Átkának következtében állandóan tél van, de nincs karácsony. Az átkot csak a négy gyerek segítségével lehet megtörni. Összefognak Aslannal, az oroszlánnal, aki feláldozza életét Narnia népéért, hogy aztán feltámadva megmentse őket.

Sokan keresztény allegóriának tekintik a történetet. Emiatt C. S. Lewis már régen magára vonta az ateisták haragját. A szerző halálának századik évfordulóján Philip Pullman, a hasonlóan sikeres, de két nemzedékkel fiatalabb meseíró ezt írta a Narniáról: „Kétség sem fér hozzá, hogy ez a legundorítóbb és legbetegebb könyv, amit valaha olvastam.”

A harcos ateista Pullman szerint „a Lewis vallásos nézeteit propagáló regény” szexista és rasszista. Olyan világképet sugall, amely szerint „a fiúk jobbak, mint a lányok, s a fehérek jobbak, mint a színes bőrűek”.

Egy amerikai politológus és publicista, Michael Nelson rendre megcáfolja Pullman állításait. A főszereplő egy aranyszívű kislány. A jók legfőbb segítője Hódmama. „A főgonoszt sem Fekete Boszorkánynak, hanem Fehér Boszorkánynak hívják.”

„A Narnia közel sem annyira tendenciózus, mint Pullman keresztényellenessége” – teszi hozzá Nelson. Pullman meséiben „minden keresztény velejéig romlott”. Az ő trilógiájának utolsó részében a főszereplő gyerekek „a félelmében zokogó, bomlott elméjű Isten halálát nézik végig”.

Lewis regényének megfilmesítése után újból napirendre kerültek a viták. J. K. Rowling, a Harry Potter sorozat szerzője egy interjúban azt kifogásolta, hogy a keresztény tanítás túl fontos szerepet kap. A Guardian publicistája, Polly Toynbee egészen odáig megy el, hogy a „Narnia a háborodott, eltorzult, neofasiszta, férfiközpontú, keresztény republikánus Amerika eszményét” jeleníti meg.

De vajon mit gondolnak a meséről és a filmről a gyerekek? Talán ők is keresztény propagandának tekintik? „A legtöbb gyerek nem veszi észre a vallásos mondanivalót” – ismeri el Toynbee. De „a szülőknek jól jöhet egy hányózacskó a vallásos részeknél”.

Ő bizonyára tartott is magánál, és rendesen megtöltötte. Cikkének címe: A Narnia mindazt megtestesíti, ami a vallásban gyűlöletes.