„Ha a szocialista eszme halála az elmúlt század legfontosabb politikai eseménye volt, akkor a szocializmus feltámadását is jelentős fejleménynek kell tekintenünk. Ahogyan a nacionalizmus ismét megjelent a jobboldalon, úgy erősödött meg a szocializmus a baloldalon” – írja Matthew Continetti, a neokonzervatív Washington Free Beacon szerkesztője.

Mint arról a Metazin is beszámolt, az amerikai baloldalon is  egyre népszerűbbek a szocialista nézeteket képviselő politikusok. A baloldali populizmus növekvő népszerűségét a többség az egyenlőtlenség növekedésével magyarázza, vagyis ugyanazon okokra vezeti vissza, mint a populizmus jobboldali változatát. Continetti szerint azonban a már többször eltemetett szocialista eszmék visszatérésének mélyebb kulturális okai vannak. Felidézi Irving Kristol 1976-os esszéjét, amelyben a „neokonzervativizmus keresztapjaként” ismert szerző azt állította, hogy a nacionalizmus és a szocializmus egyaránt valláspótlékként szolgál a szekuláris világ számára. Hasonlóan vélekedett a kérdésről a másfél éve elhunyt Michael Novak katolikus filozófus is: szerinte a szocializmus akkor válik vonzóvá az emberek számára, ha a kapitalizmus morális és kulturális alapja meggyengül. A kapitalizmus a zsidó-keresztény erkölcsi értékek meglétét feltételezi: fegyelmet, szorgalmat, és önuralmat kíván. Csakhogy ezek az értékek mára kimentek a divatból. Helyüket az egyenlőség eszméje, és a mindenki számára alanyi jogon járó javak és jogok követelése vette át – írja Continetti. A jobb- és baloldali populisták azért népszerűek, mert ezen igények kielégítését ígérik.

Continetti szerint a kapitalizmust csak úgy lehet megmenteni, ha a piacgazdaság keretein belül megerősítik a jóléti államot, és ezzel kifogják a szelet a társadalom teljes átalakítását szorgalmazó szocialisták vitorlájából. Ahogyan azt a piaci kapitalizmus prófétái, egyebek között Adam Smith és Friedrich Hayek is felismerték, a monopóliumok és a nagy egyenlőtlenség ellehetetleníti a piacgazdaság működését. Sőt, még Milton Friedman, a neoliberalizmus atyja is negatív adót javasolt annak érdekében, hogy a szegények is hozzájuthassanak az alapvető javakhoz.

„A politikai diskurzus leromlásának jele, hogy minden reformjavaslatra rásütik a szocializmus bélyegét” – bírálja a jobboldali álláspontot Alex Shephard, a baloldali New Republic publicistája. Shephard szerint a Continetti által is említett demokrata párti javaslatok – a mindenki számára járó egészségügyi biztosítás, a gazdagok vagyonára kivetett különadó, az ingyenes felsőoktatás, a babakötvény – egyáltalán nem jelentik a magántulajdon végét és a tervgazdaság bevezetését. A szocialistának bélyegzett politikusok a forradalmi szocializmus eszméjével sem rokonszenveznek. Bár a jobboldal, mindenekelőtt Trump elnök a szocializmus mumusával riogatja a közvéleményt, a baloldali jóléti programban semmi nincsen, ami alapjaiban ellehetetlenítené a piacgazdaságot – véli Shephard. Arra nem tér ki, hogy a demokratapárti baloldal új radikális sztárjainak eleddig nem volt rossz szava például a venezuelai vagy a kubai rezsimről.